Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  •  

Amikor 2016 októberében eldöntöttem, hogy december 31-ig nem vásárolok ruhát vagy kiegészítőt, nem tekintettem kihívásként a dologra. Egyetlen egyszer éreztem, hogy „Úúúgy vennék valami göncöt!”, de ahogy jött, úgy el is múlt a feszítő érzés. A kolléganőimmel rendszeresen beszéltünk arról, hogy majd január 2-án, hétfőn nem a szerkesztőség felé veszem az irányt, hanem egész nap turizni fogok. Nem így lesz. Másképp döntöttem.Október 11-én, ebben a cikkben írtam arról, hogy év végéig nem vásárolok ruhát sem turiban, sem magyar tervezőknél, sem máshol.

Most, január 1-jén úgy gondolom, hogy simán kibírom április 11-ig – azaz fél évig –, hogy nem veszek új ruhát vagy kiegészítőt.

Ennek több oka is van:

Nincs szükségem új ruhákra. Úgy érzem, elég ruha van a szekrényemben, feleslegesnek tartom, hogy újabb és újabb darabokat vegyek.

Szeretném minél jobban kihasználni a szekrényemben lévő ruhadarabokat. Ehhez szükségem lesz jó adag kreativitásra, de alig várom!

Szeretném újrahatározni a stílusomat. Ismét kicsit hippisebb, bohémabb, ugyanakkor az eddiginél dögösebb irányba kerültem. Nem akarok új darabokat beszerezni addig, amíg nem látom, mire lenne szükségem.

Ruhavásárlás helyett másra költök. Inkább varrónők munkájára, akik megjavítanak és átalakítanak már meglévő darabokat. (Ezenkívül: tanfolyamra, hogy megtanuljam a kalligráfiát, újra felevenítsem a rajztudásomat, vagy akár újra megtanuljak varrni.)

Forrás: Mengyán Eszter / Holy Duck blog / viszlatfastfashion

Hogyan fogok így változatosan öltözködni 2017-ben?

Ahogy az Instagram-oldalamon már láttátok, rajzoltam egy vázlatot, amely a legjobban kifejezi majd a ruhabeszerzéssel kapcsolatos elképzeléseimet 2017-ben – és remélem, utána is.

1. Vásárlás

Bár a vázlat számozása abból a szempontból rossz, hogy nem ennek kell állnia az első helyen, de abból a szempontból elsődleges, hogy erre fogok majd a legkevesebbet költeni.

Új, de akár használt ruhadarabok vásárlása – teljesen mindegy, hogy turkálóból, a fenntarthatóságot szem előtt tartó magyar tervezőktől van szó – nem szerepel az elsődleges terveim között.

Ez nem jelenti azt, hogy nem találkozom velük, nem mutatom be nektek őket, hiszen

számtalan olyan hely és alkotó van, akiket meg kell ismernetek ahhoz, hogy tudatosabban vásároljatok.

Egyedül a születésnapom lesz nehéz időszak, mert azt terveztem, meglepem magam egy új szemüvegkerettel – magyar készítőtől vásárolnék –, de a fogadalmam miatt a születésnapomat majd áprilisban ünneplem ajándékkal.

Fotó: Mengyán Eszter / Holy Duck blog / viszlatfastfashion

2. Varrás

Korábban ismerkedtem a varrással, a legnagyobb remekművem egy farmer és egy pizsamanadrág voltak. Az utóbbit éveken (!) keresztül viseltem, mert valamilyen csoda folytán tökéletesre sikerült, kényelmes volt, jó anyagot fogtam ki.

A varrás olyan szinten érdekel, hogy ne szeppenjek meg, ha valamit át kell alakítani, de ennél profibb módon sem helyem, sem időm nincs elsajátítani ezt az egyébként nagyon komoly és nehéz szakmát.

A terveim között szerepel olyan varrónők bemutatása, akikhez ti is bátran fordulhattok.

Remélem, ti is ajánlotok majd nekem néhányat. Illetve nagyon érdekel a varrónők magyarországi helyzete, remélem, sok érdekes interjút tudok készíteni idén.

3. Cserebere

A munkahelyemen – nem csak a mostani, hanem a korábbi szerkesztőségben is – teljesen bevált dolog volt a félévente rendezett ruhacsere. Mindenki behozta azokat a ruhákat, kiegészítőket – de még a körömlakkokat is –, amelyekre nem volt már szüksége és bedobta a közösbe.

Le kell hozzá fektetni bizonyos szabályokat ahhoz, hogy ne legyen sértődés – erről később bővebben –, de a tapasztalataim szerint eddig mindig mindenki talált valamit, aminek örülhetett.

Utána pedig olyan jó látni, ha valaki az egyszervolt ruhátokban jön dolgozni, és csak úgy ragyog.

4. Kölcsönzés

Akinek van testvére, unokatestvére, az tudja, hogy a ruhadarabok egészen elképesztő utazáson vesznek részt a családtagok között. A kinőtt és megunt holmik a rokonok számára kincsekkel érhetnek fel.

Egészen különlegesek azok a ruhák, amelyek oda-vissza vándorolnak az alkalmi tulajdonosaik között.

Arra biztatok mindenkit, hogy kérdezzen rá a kolléganőknél, barátnőknél, ha szüksége van egy alkalmi ruhára, kosztümre, blézerre, cipőre. (Aki már most tudja, hogy jelenése lesz néhány esküvőn, izzítsa a barátnőit.)

A kölcsönzéshez természetesen nagy bizalom kell, a ruhák megbecsülése, a tulajdonosaik iránti tisztelet – lehányni, leenni, elszakítani, széttáncolni egyetlen kölcsönruhát sem illik. A bókokat begyűjteni viszont annál inkább.

A ruhakölcsönzés külföldön egészen zseniális minivállalkozásokban valósul meg jelenleg. Itthon – egyelőre – nem ismerek olyan helyet, ahol a legmenőbb ruhákat lehetne kikölcsönözni vagy lízingelni, de ez egy olyan új üzleti modell, amiről szívesen mesélek majd.

5. Meglévő darabok maximális kihasználása

Minden nap kinyitom párszor a szekrényemet. Minden nap szembesülök azzal, valójában mennyi ruhám van. Ezért is éreztem december vége felé közeledve, hogy kitolom ezt a projektet, és felfedezem a régi darabokat. Megpróbálom őket minél változatosabban viselni, és ezeket rendszeresen megmutatom majd nektek itt és az Instagramon is, hátha ti is követtek egyik vagy másik kihívásban.

Azokat, amelyeket nem hordok, vagy már nem illenek hozzám, elcserélem a barátokkal, kollégákkal vagy kölcsönadom – akár évekre is.

Én így kezdem 2017-et. És ti mit fogadtatok meg?

Ha tetszett a bejegyzés, osszátok meg a Facebookon is. <3 Ha nem szeretnétek lemaradni az új posztokról, kövessétek a blogot Facebookon és Instagramon is.

(Visited 219 times, 1 visits today)

Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  •