Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Minden interjúnak megvannak a „leg”-pillanatai, de ritka az olyan, amikor úgy érzi magát az ember, hogy minden kerek, minden és mindenki a helyére kerül. A következő beszélgetés alatt ez történt. Egy forró nyári pénteken a Balaton helyett Veszprém felé vettük az irányt, hogy megnézzük az Old Blue birodalmát. A helyet, ahol a használt farmer újjászületik.

A használt farmerek újrahasznosításával foglalkozó Old Blue központja Veszprém külvárosában található egy ipartelepen. Még be se lépünk az épületbe – amely passzívház, esővizes vécéöblítéssel és komposztálóval –, máris otthon érezzük magunkat. Az ajtó előtt virágzó levendulabokrok, raklapból készült hintaágy. Talán mondanom sem kell, a patchworkhuzat használt farmerokból készült.

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Fotó: Mészáros Virág

Az előtér mintha arra készítene fel bennünket, hogy hamarosan nagyon sok farmert látunk majd teljesen megújult formában: a falra felfüggesztve és a fal melletti vitrinekben az Old Blue termékei. Itt találkozunk a cég vezetőjével, Plank Jánossal, aki rögvest a bemutatóterembe invitál bennünket. Na, itt már tátva marad a szánk: puffok, ülőalkalmatosságok, rongyszőnyegek, díszpárnák, táskák, ékszerek, apró használati tárgyak sokasága – amerre csak nézünk. Mind-mind használt farmerből született abban a műhelyben, ahol János végig is vezet bennünket, de csakis miután hosszasan beszélgettünk.

A fő profil: a környezetvédelem

„A fő profil nem a ruhakészítés, amivel tavaly kezdtünk el, úgy mondhatnám, kísérletezgetni, és nem is a használati tárgyak és a bútorok gyártása, hanem a környezetvédelem. Egy farmernadrág előállításához 10 köbméter édesvíz szükséges. Tavaly 83 600 farmerruhát sikerült újrahasznosítanunk, és a célunk az, hogy ez még több legyen” – mondja, miközben kávéval, jegesteával kínál bennünket. A farmerruhák alatt értik a nadrágot, inget, ruhát, sztreccses és nem sztreccses alapanyagból egyaránt. Az utóbbi alapanyagot amúgy annyira nem szeretik, de mivel egyre több van belőle, így nem lehet megkerülni. Hozzáteszi, vannak olyan darabok, például női szoknyák, amelyekhez jobb is, ha rugalmas anyagot használnak.

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Fotó: Mészáros Virág

„Három éve csináljuk az Old Blue-t, nagyon az elején vagyunk.

Az a célunk, hogy elérjük az évi egymillió darab újrahasznosítását.

Annál az amerikai cégnél, amely jelenleg a legnagyobb a világon, 140 000 darabot hasznosítanak újra. Náluk semmi más nem történik, csak ledarálják az összes farmert, és szigetelőanyagot készítenek belőle” – meséli János. Nekik is volt törekvésük arra, hogy szigetelőanyagot is előállítsanak, de nem találtak ehhez Magyarországon partnert.

Nem ez az egyetlen probléma, amibe ütköztek, de kettőt talán sikerül megoldani egy alapítvány segítségével, amely a nehezen vagy még nem megoldott újrahasznosítási hulladékot vizsgálja. Az egyik a farmerokból kinyert cipzárok kérdése, amelyekkel jelenleg nem tudnak mit kezdeni, viszont ahogy növekszik a cég, ez egyre égetőbb kérdés lesz. A másik az olyan aprócska farmerfecnik problémaköre, amelyekből már egy virágszirom sem jön ki.

Miért pont virágszirom?

Az Old Blue vásárlóinak – és a tulajdonosok – kedvenc terméke a hulladékfarmerból készített virág, amelynek a közepe farmergombból készült. Egész csokrokat visznek ballagásra, esküvőkre, ajándékba. A termék olyan sikeres, hogy János és felesége le is védették.

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Old Blue csokor

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Old Blue virágok

Hat ember főállásban, bedolgozók, megváltozott munkaképességűek

Kevesen hiszik el a fenti számok és célkitűzések hallatán, de a cégnél jelenleg hatan dolgoznak teljes állásban. Van olyan, aki gyesről jött vissza, van, aki ötvenéves elmúlt. Mellettük vannak, négyen, aki beugróként dolgoznak a 10–12 órás állásuk mellett néhány műszakot. Emellett bedolgozó varrónőik és apró bakonyi falvakban élő besegítőik is vannak. Az utóbbiak a darabolásban is segítenek. Rajtuk kívül Jánosék több foglalkoztató céggel is együttműködnek az országban, amelyeken keresztül megváltozott munkaképességűeknek is biztosítanak munkát.

A logisztika és a szállítás egyelőre Jánosra marad, mivel a cég még pont nincs abban a fázisban, hogy egy plusz sofőrt is eltartson. Miközben az kerül szóba, hány mázsa farmert kell szállítania ide-oda az országban, azt vesszük észre, hogy a Bevezetés a használt farmernadrágok anatómiájába című előadáson ülünk, és jobbra-balra dőlünk a nevetéstől.

„A farmernadrágokat általában két részre bontjuk, szárra és – bocsánat a kifejezésért – seggre.

A jó segg az, amiből lehet például kárpitanyagot varrni. A rossz segg az, ami részben szennyezett, de egy kis részt, egy vagy két zsebet ki lehet belőle vágni, a többi része hulladék. A ‘nagymamasegg’ pedig az erősen szennyezett farmer. Egyébként ebből a szennyezett hulladékból lehetne szigetelőanyagot készíteni, ha meg lenne oldva a fémtelenítése és megtalálnánk a partnert hozzá. Nagyon környezettudatos szemléletem van, és a szigetelőanyag 100 évig is szigetelőanyag marad. Én a farmertáskákat is azért imádom, mert egy ilyen ‘sörcipelő’ kivált 1000 darab reklámszatyrot, ezért is adjuk nagyon olcsón őket.”

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Márkás seggek

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

A farmerek tisztítása is környezettudatos módon történik

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion (17)

Fotó: Mészáros Virág

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Fotó: Mészáros Virág

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Fotó: Mészáros Virág

Jánost hallgatva egyértelművé válik, hogy egy komoly üzletemberrel ülünk szemben, a környezetvédelemre sem idealista aktivistaként tekint, hanem a pénzt is látja benne. Hangsúlyozom: is. Ez akkor látszódik a legjobban, amikor az üzletember és a szociálisan érzékeny környezetvédő szólal meg egymás után.

„Ma Magyarországon azért adnak a megváltozott munkaképességű embereknek munkát, mert olcsó munkaerőnek számítanak. Ami viszont az elköteleződés ebben, hogy nehéz velük dolgozni. Viszonylag sok ruhát adunk adományba is, kórházaknak, szociális otthonoknak. Aki próbálta, az tudja, hogy ruhát adományozni kegyetlenül nehéz Magyarországon.” Van náluk farmerturkáló, ahol 1400 forint egy kiló ruha. Volt, aki innen Gucci dzsekivel ment haza.

Korábban szemetet termelt, most megmenti a ruhákat

„Megvan az a pillanat, amikor még nem kattant át az agyam. És megvan az is, amikor már átkattant. De magát a pillanatot nem tudom felidézni” – mondja. János Magyarország egyik legnagyobb szórólapterjesztő cégét vezette, havonta 700–800 tonna szórólapot terjesztettek az egész országban. 3200 terjesztőjük volt, és 150 ember dolgozott a keze alatt.

„Amikor átkattantam, utána már lettek problémák a cégnél is, mert akkor már nem abba az irányba gondolkozik az ember. Amikor abbahagytuk, eladtuk az ügyfélkörünket, felszámoltuk a lapterjesztőt, és akkor szerettem volna környezetvédelemmel kapcsolatos vállalkozást alapítani.

Több dolog érdekelt, végül a farmerre volt a legtöbb pozitív reakció, ezért ebbe az irányba indultunk.

Először vettünk 500 kiló használt farmert, és hónapokig csak kísérletezgettünk, majd három éve március elején nyomtunk egy startot. Kevesen hiszik el, de nagyon kevés pénzből indítottuk a vállalkozást, és 100%-osan legálisan működünk, az utolsó ember után a legutolsó bakonyi faluból is be van fizetve minden. Ezek elvek; ha ez a szabály, akkor ez a szabály.”

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

János mesél, mesemondó kolléganőmmel, aki elkísért az interjúra, csak hallgatjuk

Amikor elkezdték, akkor döbbentek rá, hogy nincsen semmiféle technológiája vagy leírása a farmerek újrahasznosításának. Egyszer összeszámolta, hogy 54-féle válogatási módot alkalmaznak csak ők. A farmerek válogatása a munka legnagyobb részét teszi ki, kézzel történik, és utána is minden kézimunka, minden kézzel készül.

Mivel nem volt tapasztalatuk, kísérletezni viszont imádtak, egyszer csak azt vették észre, hogy 150 különböző termékük van. A legjobban a rongyszőnyegek mennek, amelyek a Praktikerben és az OBI-ban is megvásárolhatók. De a legjobban fogyó top tíz termékeik között csak néhány százalék különbség van, hiszen nagyon nagy a célcsoport, sokféle az érdeklődő. A marketing pont ebből a szempontból nagyon nehéz.

A nevelés a legfontosabb

A beszélgetés során szóba kerül az is, honnan szerzik be a farmert. Amikor vázolom, hogy én is biztatom a blog olvasóit és követőit, hogy adják le a megunt farmert a gyűjtőpontokba, János rávilágít arra, mennyire nem ér semmit a használt ruha, mert – és ezt most én teszem hozzá – több millió tonna kerül így is évente a szeméttelepekre szerte a világon. „Nagyon sok farmert kapunk mi is, elhozzák ide, vagy a viszonteladóinknál leadják, nő az aránya ennek, de őszinte leszek: amikor a leadott farmerért cserébe adok egy 500 forintos terméket – mert tőlem aztán senki nem távozhat üres kézzel –, pontosan tudom, hogy ráfizetek. Ugyanazt a mennyiséget 70 forintért tudnám megvenni.

De közben megvan az a nevelő szándéka a dolognak, hogy legalább ne dobja el.”

Januárban az ő vezetésével indult egy Facebook-csoport is, a Farmer újrahasznosítók, amely abban a pár órában, amikor az interjút írom, közel 9500 tagot számlál. A csoportot azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet arra, a farmert nemcsak kidobni, de újrahasznosítani is lehet. Itt mindenki meg tudja mutatni, mit alkotott. János szerint a csoportban jelenleg közel 150-en vannak, akik pénzre is váltják a kreativitásukat, azaz rendszeresen adnak el termékeket. Ha elég nagyra nőnek, az Old Blue-tól akár az alapanyagot is beszerezhetik majd.

Az egész világból keresik

És ha már az alapanyagoknál tartunk: rendszeresen találkoznak Hilfiger, Gucci, Armani Jeans farmerokkal, klasszikus Levi’s-szel, Wranglerrel, Lee-vel. A márkásakat ma már különválogatják az ügyfeleik miatt. Vannak olyan vásárlóik, akik szívesen vesznek használt farmerrel kárpitozott kanapét, de csak akkor, ha az márkás farmerből készült. Új-Fundlandra olyan kanapét adtak el, amelynek a huzatához csak Levi’s-t használtak. Egy másik alkalommal 3200 zsebből készült a huzat.old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

old blue farmer újjászületik interjú holy duck blog viszlatfastfashion

Miközben beszélgetünk, néha bejön egyeztetni egy-egy kolléganő, majd leül hozzánk János felesége is, aki szabadidejében szívesen készít farmervirágokat, ékszereket. A farmerezés életformává vált János és a felesége számára, mindent tudnak a farmerről, tudják, hogy melyek a legjobb márkák (nem, nem az Armani Jeans), tudják, hogyan nézett ki az első farmer, mennyi idő alatt bomlik le. Farmerben járnak, nyugodtak, lazák, imádják, amit csinálnak, és ez az egész érződik az üzem minden szegletében.

 

Azt mondják, szeretnek hozzájuk járni a vásárlók is. Jelenleg az Old Blue épületének felső szintjén élnek, aminek az a veszélye, hogy esténként vagy hétvégén is lelopóznak az alsó szintre, hogy egy kicsit farmerozzanak. „A forgalmunkat kell növelni, mert ez most még kicsi vállalkozás ahhoz a volumenhez képest, amilyen az előző vállalkozás volt” – mondja János.

„Az előző cégemben két asszisztensem volt, most a raktárban farmert válogatok, és boldog vagyok. Bevallom, sokkal jobban élvezem, mint bármi mást, amit az életemben csináltam.”

Nem kell Veszprémig utaznotok az Old Blue termékekért (bár megéri), a webshopból is rendelhettek. Kövessétek az Old Blue-t a Facebookon és csatlakozzatok a Farmer újrahasznosítók csoporthoz is.

Ha tetszett a bejegyzés, osszátok meg a Facebookon is. <3 Ha nem szeretnétek lemaradni az új posztokról, kövessétek a blogot Facebookon és Instagramon is.


Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •