Azt hiszem, annál jobban nem érthetjük meg a divat körforgását, mint amikor a saját bőrünkön tapasztaljuk. Vagyis hadd pontosítsak: a saját bőrünkön lehet, hogy nem is tapasztaljuk meg, de a szemünk láttára történik. Mert hiába tért vissza tinikoromból a nyakszíj (21. századi nevén choker), a Martens, a hasvillantós felső (ahogy ma hívjuk: crop top), vagy hiába húznak spagettipántos ruhácskát a pólóra, engem ez ma már nem hat meg. Maximum azért sokkol, mert tudom, hogy telik az idő, és egyszer majd az én gyerekem sem hiszi el, hogy voltam fiatal. Ahogy én sem hittem el anyunak egy percig sem. Ha a divatban minden visszatér, akkor nincs új a nap alatt?

Szerintem van, csakhogy a forradalmi újításokat biztosan nem a must have darabok vagy az év színe szintjén kell keresnünk. Ne a mesterségesen generált mikrotrendekre fókuszáljunk! A ruhák kombinálása, a meglévő ruháink viselésének mikéntje lehet forradalmi. Amiben én viszont a következő nagy divatforradalmat látom (és most hadd vonatkoztassak el a Fashion Revolution – Divatforradalom nevű nonprofit szervezettől), azok a technikai újítások a textilgyártás területén következnek be. Mutatok néhány példát, amelyek engem teljesen elvarázsoltak.

Baktériumokkal festett selyem

Natsai Audrey Chieza olyan megnyugtatóan beszél a következő TED-videóban, hogy órákig elhallgatnám, bár igencsak nyugtalanító tényekkel kezdi az előadását. A fosszilis anyagoktól való függőségünk nemcsak a klímát változtatta meg, hanem számos emberi konfliktushoz is vezet, illetve állandó tagadásban élünk: nem akarunk belegondolni, hogyan is élhetnénk másképp. A szintetikus biológia tőlem igazán messze áll, de Natsai érthetően mesél arról, hogy a baktériumok tervezése megoldás lehet számtalan olyan problémára, amellyel ma szembe kell néznünk.

A műanyagevő baktérium tökéletesítése mellett például a tervezett baktériumok munkába állítása az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparágat, a divat- és textilipart is megreformálhatja. A textilgyártás legkörnyezetszennyezőbb részei a textil kikészítése és a festés-színezés, a textilgyártáshoz rengeteg víz kell, ráadásul jelenleg a legtöbb, a texilgyártásban használt vegyi anyag kőolaj alapú. Natsai kutatásai során (a Ginkgo Bioworks nevű cégnél) megismert egy baktériumot, amely pigmentet termelt.

Arra volt kíváncsi, vajon festhető-e vele textil, például selyem. A lenyűgöző válasz a videóban:

Gombából készült bőr

Sokoldalú, nagy teljesítményű anyagnak tartják, amelyet a textiliparon kívül például az építészetben is használhatnak. 2011-ben már Suzanne Lee is beszélt gombák, baktériumok és mikroorganizmusok közös munkájáról, amelyek cellulózt sodornak az erjedési folyamat közben.

Érdemes megnézni a videót, mert egészen elképesztő képek vannak benne.

A MycoWorks nevű startup videójába is nézzetek bele:

Állatok nélküli állatbőr

Amikor Szilágyi Andrea cipőtervezővel beszélgettünk, szóba került az ananászbőr néven ismertté vált alapanyag. A Pinatex innovációját kiáltották ki a következő bőrnek, de Andrea szerint sajnos nem sok köze van hozzá. Tulajdonságai miatt bőr még mindig sokkal jobban működik, jobban szereti a láb, jobban kezelhető, nyújtható, alakítható.

A Modern Meadow nevű céget Andras Forgacs mutatta be egy TED-előadás során. A biotermékgyártás ma már nem ismeretlen fogalom, hiszen a gyógyászatban használják egy ideje. A biotermékgyártás egy humánus, fenntartható és bővíthető új iparág, amely választ adna arra, hogyan tudnánk bőrt előállítani anélkül, hogy állatokat kifejezetten erre tenyésztenénk.

Hogyan csinálják?

Biopszia segítségével sejteket vonnak ki az állatokból, majd ezeket tenyészteni kezdik. Ha a számuk eléri a több milliót, akkor ráveszik őket arra, hogy kollagént termeljenek, ahogy azt tennék is. A végén lepedőformára terítik szét őket, és elkezdik rétegezni. Ezután jön a cserzési folyamat, mint a valódi bőr esetében, majd megfestik a bőrt, végül pedig elkészülhet belőle a termék.

A már említett Suzanne Lee vezetésével álmodta meg a cég a Zoa nevű alapanyagot, amely állatok nélkül hozott létre bőrt, egy teljesen természetes alapanyagot. Nem műanyag, újrahasznosítható, ugyanakkor szó van a cserzési folyamatról is. Bennem az merült fel, hogy a cserzés során mennyi káros anyaggal terheljük a környezetet.

Élesztőből mesterséges pókselyem

A Bolt Threads nevű startup is foglalkozik bőr előállításával, ők is a gombát választották alapanyagnak. A nevükhöz fűződik az élesztőből készült pókselyemfonal is. Olyan élesztőt terveztek, amely pókselyemfehérje előállítására alkalmas. Ebből vízálló, nyújtható és nagy szilárdságú szálakat fonnak. Stella McCartney már dolgozott is vele. Ez igazából olyan selyem, amelyhez nem kell a selyemhernyóknak tonnaszám elpusztulniuk.

A Spiber nevű startup szintén mű pókselyem előállításával foglalkozik, nekik a North Face-szel volt közös projektjük.

Készüljünk a jövőre

A sort hosszan lehetne folytatni, hiszen nem esett szó azokról a cégekről, amelyek élelmiszerhulladékot használnak fel a természetes szálak készítésére, például almát vagy narancsot. Vagy azokról, amelyek a gyártás helyett a textilújrahasznosítás különböző módszerein törik a fejüket. Izgalmas látni, hogyan születik meg a divatipar új irányvonala, amely forradalmasíthatja azt, amit eddig a természetes alapanyagokról gondoltunk.

A divatipar jelenlegi problémáját azonban nem lehet csak ebből az irányból megoldani.

Amíg ezek az alapanyagok a mindennapokban elérhetővé válnak, addig is megtanulunk tudatosan öltözködni, sokkal kevesebbet vásárolni, a meglévő ruháinkat viselni, támogatni a hazai ipart, és nyitottá válni az újdonságokra, amelyket azért ér kritizálni is.

(Visited 1 406 times, 1 visits today)