Bohém, vidám és magas rezgésű ruhák – ez a Süel, amely sokat tett azért, hogy a magyar kötött ruhákat ne azonosítsuk unalmas, öreges darabokkal. A márka azonban ennél sokkal több: a társadalmi felelősségvállalás komoly mozgatórugó náluk. Részt vesznek a Fashion Revolution kampányban, hogy megmutassák, kik készítik a Süel ruhákat. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján pedig jótékonysági műhelyvásárt tartanak – sorozatban ötödik éve. A márka tervezőjével, Csillag Zsuzsival beszélgettem.

A szivárvány száznyolcvannál is több árnyalata

Zsuzsi egy karácsonyi fotózásról érkezik a beszélgetésre, a modell beteg lett, ő ugrott be helyette. Miközben arról mesél, hogy ezek most a megszokottnál extrémebb képek lesznek, lendületesen haladunk egy kávézó felé. Elképzelem ugyanezt a lendületet akkor is, amikor a Süel vezetőjeként intézkedik, fejleszti a márkát, vagy tárgyal – ez utóbbi esetben királykéket vesz fel. Tíz éve, 2008-ban vette át a márkát a szüleitől, akik 1992 óta vezették a céget. Eltökélt célja az volt, hogy a kötött ruha ne jelentsen egyet az öreges, fáradt, divatjamúlt darabokkal. Komoly edukációs kampányokat építettek arra, hogy kötött ruhát lehet viselni nyáron vagy fürdőruhaként, de akár sportolni is lehet benne. Az elmúlt években a márkának olyan arcai voltak, mint Horváth Éva vagy Jordán Adél. Legutóbb pedig az ország jelenleg legfelkapottabb modelljével, a varázslatos Rea Millával dolgoztak.

„Büszke vagyok, és sikeresnek gondolom magunkat. Az elején mindössze öt színnel dolgoztunk, most pedig száznyolcvannál is több különböző árnyalatunk van.

Azt vettem észre, hogy most már a nők sokkal nyitottabbak nemcsak a színek és a formák felé, hanem azzal kapcsolatban is, hogy nyáron is mernek kötöttet viselni. A szezonalitást szinte teljesen kiküszöböltük. A kötöttárut a nemzetközi trendek miatt is sokkal jobban elfogadják. Eleinte százból kilencvennyolcan megjegyezték, hogy régen ők is kötöttek, vagy ez vagy az már volt divat korábban. Valamiért ezeket a gondolatokat mindig meg kellett osztaniuk velünk mintegy kritikaként, de szerencsére ezek kezdenek eltűnni” – árulja el.

Ő maga rengeteget foglalkozik a márkával onnantól kezdve, hogy kiválasztja a fonalakat egészen addig, hogy letárgyalja a következő fotózást. Némi könnyítést hozott az online kolléga, aki csak nemrég került a csapatba, mert „eddig luxusnak számított”, de szerencsére ma már a webshop is komoly tényező.

holy duck blog süel interjú csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

Megmutatják, kik készítik a Süel ruhákat

A Süel folyamatosan és dinamikusan fejlődik, mégis egy családi vállalkozásról van szó, amely meg is őrizte a családiasságot. Rendszeresen beszélgetek varrónőkkel is, akik sokszor panaszkodnak arra, hogy ahol sok nő dolgozik, ott előbb-utóbb kialakul a tyúkketrechangulat. Zsuzsi szerint a vállalati kultúra olyan, amilyen a vezető: ő nem megy bele játszmákba, így hamar kirotálódna a csapatból, aki bomlasztani kezdené a közösséget. A kollégák egyébként alig cserélődnek, ezer éve dolgoznak a márkánál. Ezért sem volt nehéz részt venniük a Fashion Revolution kampányban. A „Divatforradalom” kitalálói szerint a divatipar lényegesen fenntarthatóbbá válik, ha egyszerű kérdésekre választ kaphat a vásárló, például: kik készítik a ruháit és milyen körülmények között. Náluk ebből a szempontból minden rendben van.

Ráadásul szerencsés a vállalkozás, mert van saját kötödéjük és varrodájuk is. „Ez egyrészt előny, de hátrány is – leginkább azért, mert ezt a kapacitást bizony le kell kötni. Amikor kollégáid lesznek, felelős leszel értük is, munkát kell adnod nekik folyamatosan, ami viszont nyomásként nehezedik ránk. Ezért nem tudunk például kizárólag extrémebb darabokat gyártani. Ezért vannak nálunk megfizethetőbb, basic darabok is, amit többen megengedhetnek maguknak, és ezzel lekötve a gyártókapacitást a kollégák bérét is kitermeljük.”

holy duck blog süel interjú csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

holy duck blog süel interjú csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

Évek óta környezettudatosan dolgoznak

Kicsit jobban belemélyedünk a Fashion Revolution kampány kapcsán a fenntartható divatba és a Rana Plaza öt évvel ezelőtti tragédiájába. Zsuzsi közgazdászként azt gondolja, nem lenne gond azzal, hogy a fast fashion márkák tőkét és infrastruktúrát visznek egy-egy országba, mert ez fejleszthetné az adott területet. „Az egész rendszer valahol jó is lehetne, ha nem menne át rabszolgatartásba és kizsákmányolásba. Állatokat nem tartanék olyan körülmények között, ahogy egyes helyeken dolgoznak. De ha nem így lenne, valószínűleg nem lenne olyan olcsó maga a termék. Bennünk soha nem fordult meg, hogy Kelet felé toljuk a gyártást, pedig okos gondolat lenne, de ennél én sokkal emocionálisabb vagyok.”

A fenntarthatóság fontos kérdései közé tartozik a környezettudatosság is. Zsuzsi elmeséli, a kezdetektől odafigyeltek erre. „Kis cég vagyunk nem termelünk hatalmas mennyiségű szemetet, de régóta újrahasznosítunk mindent, amit csak lehet.

Ez eddig is így volt, csak nem kommunikáltuk, mert próbálunk évek óta környezettudatosan élni és dolgozni, nem csak a kampányok erejéig.”

A magyar vásárló az alapanyag miatt még nem fizetne többet

Nehezebb a helyzet, ha az alapanyagokról van szó. Tapasztalatai azt mutatják, Magyarország még nem nyitott a 100%-osan természetes alapanyagokra, mert azok egyrészt nem úgy viselkednek, ahogy megszoktuk őket, de nem is látjuk olyan szépnek őket. „Nemrég láttam először olyan újrahasznosított fonalat, ami már majdnem olyan szép színű volt, mint egy nem újrahasznosított festett fonal. Ezt még nem tudtuk volna eladni itthon – és nem csak a magasabb ár miatt. Egy 100%-os pamutpulcsi a testhőre tágulni kezd, lazább lesz a csípőn, derékon, az ujjaknál, amit a vevőink nem annyira szeretnek. Mi a legtöbb ruhánknál 70% természetes és 30% mesterséges szálat használunk.

Tárgyalok magyar gyapjúkészítővel is, de nem tudja garantálni, hogy nem megy össze az alapanyag, ráadásul esélyes, hogy még szúr is, plusz nagy odafigyeléssel kell kezelni, amire a mai nőknek nincs ideje. A vásárlónak az első dolga, hogy a gyapjúpulcsit az arcához érinti, hogy mennyire szúr, viselés után pedig bedobja a mosógépbe. A skandináv országokban a tudatosság máshol tart, a természetes alapanyag – ha szúr is – fontos szempont, és hozzáadott értéket jelent.

A magyarok számára szerencsére az már egyre fontosabb, hogy magyar terméket vegyenek, de attól még messze vagyunk, hogy az alapanyag miatt hajlandóak legyenek többet fizetni.

Mi még a nagyon natúr vonaltól távol állunk – pedig én bírnám –, itthon viszont megvan az a kettősség, hogy legyünk tudatosak, de legyünk szépek is.”

holy duck süel csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

holy duck blog süel interjú csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

Az edukáció a márka fontos feladata

Az edukáció – amely többször jön elő a beszélgetés során – fontos feladata a márkának, mert így megy át lépésről lépésre a vásárlók irányába, hogy miért drágább egy pulcsi, amelyikben több a természetes alapanyag és kevesebb a műszál. „Szerettem volna magasabb gyapjútartalmat, és amikor váltottunk, folyamatosan kellett mesélnünk arról a vásárlóinknak, hogy így a pulóver még puhább, ez a gyapjú nem megy össze, és még szép is. Lassan, de átment!”

Ugyanígy edukálnak a márka saját üzleteiben az eladók is, akiket érdemes lenne inkább stílustanácsadónak nevezni. A pulóverek ugyanis egyetlen méretben, viszont rengeteg fazonban készülnek, nem mindegy, kinek mit ajánlanak. Csak az fog visszajönni, aki elégedett. Mióta Zsuzsi színtanácsadáson is járt, szeretné, ha az eladók is elsajátítanák ezt a szakmát, hogy még több segítséget nyújthassanak a vásárlóknak.

A színek a ruhádra valók!

A színeknek azonban máshol is komoly szerep jut. Erre épül a Süel jótékonysági kampánya, amelynek szlogenje: „A színek a ruhádra valók!” A márka szívügye, hogy segítse a bántalmazást túlélő nőket lelkileg és jogilag támogató szervezeteket. „2013-ban gondoltam először egy kampányra, össze is állítottam egy koncepciót, majd elküldtem a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesületnek, de ezeket elég gyorsan lehúzták, és kérték, olvassak utána a témának.

Azt tudni kell, hogy én nem vagyok érintett, csak azt tudtam, hogy mennyire felháborít a nők bántalmazása. Ez nagyon régről, nagyon mélyen bennem van. Ha most itt valakinek beszólnának, biztosan odamennék.

Utánaolvastam, és megértettem, hogy a túlélő nőknek egyetlen dologra van szükségük: hogy tudják azt, mennyire erősek” – meséli.

holy duck blog süel interjú csillag zsuzsi

Fotó: Mészáros Virág

Az első évben csak a jótékonysági műhelyvásárt tartották meg, ahol az enyhén hibás vagy prototípusnak számító darabokat árusították ki, a befolyt összeget pedig egy női jogokért küzdő szervezet kapta. A második évtől egészült ki a vásár egy fotósorozattal, amelyhez először senki nem fűzött sok reményt, mivel a túlélő nők nem szívesen vállalják fel az arcukat. Összesen két nő szerepelt, a visszajelzés viszont elsöprő volt.

Most már annyian jelentkeztek – köszönhetően a #metoo-nak is –, hogy nem fértek be a keretbe. Az idei kampány célja, hogy a befolyt összegből a NANE Egyesület kiadhasson egy tájékoztató füzetet arról, hogyan segíthetünk kívülállóként – akár férfiaknak is. „Kritikaként rendszeresen elhangzik, hogy a férfiakra nem gondolunk. Mi pontosan tudjuk, hogy férfiakat is bántalmaznak, de mivel nőknek tervezünk és gyártunk, hozzájuk nem tudunk hitelesen kapcsolódni. Az nem a mi kampányunk, hanem egy másik kisvállalkozásé.”

A Süel Jótékonysági Műhelyvásár eseményt a Facebookon itt találjátok >>>

A Süel márkát követhetitek a Facebookon és az Instagramon is. A webshopban ide kattintva nézhettek szét!

(Visited 1 666 times, 1 visits today)