Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  • 260
  •  
  •  
  •  
    260
    Shares

Az IKEA egyik fő támogatója volt a 2018 júniusában megrendezett Simplicity Fesztiválnak. Sokakban már akkor felmerült a kérdés: miért áll egy ekkora mamutvállalat egy egyszerűsítést, tudatosságot, fenntarthatóságot népszerűsítő rendezvény mellé? Éppen zöldre festik magukat? Mennyire lehet egyáltalán fenntartható az IKEA, amely abból él, hogy rendszeresen megújítsuk az otthonunkat az ő útmutatásaik alapján? Ti kérdeztetek, az IKEA képviseletében pedig Hargitainé Bokros Judit, a soroksári IKEA üzemeltetési vezetője, fenntarthatósági oktató és Andri Diána, az IKEA szenior kommunikációs szakértője válaszolt.

Ha mostanában jártatok az IKEA Facebook-oldalán, vagy belefutottatok valamelyik hirdetésükbe, akkor tudjátok, hogy egyre több ötletük segít a környezettudatosabb otthon kialakításában. A posztokból választ kaphatunk, miért jó a LED-világítás, miért használjunk inkább tölthető elemet, hogyan használjuk a már meglévő tárgyainkat új szerepkörben, miért fontos az óceánjaink és erdeink védelme. A pozitív visszajelzések mellett számtalan kritikus hozzászólás is érkezik a posztok alá – a IKEA válaszaiból pedig kiderül: a cég tudja, van még hova fejlődnie.

A pénzünkkel szavazunk

Amikor az ismerőseimnek elmeséltem, hogy az IKEA lesz a Párbeszéd a márkákkal sorozat következő alanya, nagy meglepetésemre így reagáltak: „De jó, ők elég környezettudatosak, nem? vagy „Ja, igen, ők nagyon régóta törekszenek a fenntarthatóságra!” De hol tart ez a törekvés? Meddig juthatnak el? Honnantól mondhatják azt, hogy ők már fenntarthatók? Egyáltalán lehet egy ekkora márka fenntartható?

Több külföldi, fenntartható témában publikáló blogger visszautasította az együttműködést az IKEA-val, mert számukra nem elég az, amit a vállalat tesz. Én viszont úgy gondoltam, hogy a Lush után szívesen beszélgetek velük is a törekvéseikről.

Minél több információ van ugyanis a birtokunkban, annál megfontoltabban dönthetünk, amikor a pénzünkkel szavazunk.

„Az Ikea megítélése azért is nehéz, mert mi a vásárlókból élünk. Nagyon sok támadást kapunk emiatt, hiszen az a célunk, hogy ha valaki ide bejön, az vegyen egy következő gyertyát, lámpát, bútort. A másik oldalt viszont nem látja a vásárló: hogy milyen törekvések, célkitűzések és elkötelezett útkeresés van e mögött, ami ténylegesen a fenntartható fejlődést támogatja” – mondja Hargitainé Bokros Judit, akivel az IKEA Örs vezér téri üzletében találkozunk.

„Sok esetben amikor ők itt vásárolnak, azzal is már tudatos vásárlókká válnak, mert az alapanyag, legyen az fa vagy pamut, beszerzése teljesen más szinten tart nálunk, mint máshol” – egészíti ki Andri Diána, az IKEA szenior kommunikációs szakértője.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság

Andri Diával, az IKEA szenior kommunikációs szakértőjével végigjárjuk az áruházat. Itt épp a SAMMANHANG fedeles dobozt nézegetem, amely parafából készült.

Ti kérdeztetek

Judittal és Diával először az olvasói kérdéseken megyünk végig, amelyek a Holy Duck! Instagram-oldalára érkeztek, de a beszélgetés közben bennem is felmerül néhány gondolat, ezeket is sorra vesszük.

A legtöbben arra voltak kíváncsiak, miért ragaszkodik az IKEA még mindig a nyomtatott katalógushoz?

Judit: Még mindig óriási keletje van a katalógusnak. Augusztusban, amikor megjelenik, megrohamoznak minket. Ennek ellenére a nyomtatott katalógusaink számát csökkentjük a jövőben, inkább nyitunk mi is az online értékesítés és webfelület felé. A soroksári áruház például egy virtuális túrán keresztül bejárható. Ugyanakkor az elsődleges célunk az marad, és ebből nem szeretnénk kihagyni senkit, hogy jöjjenek be az emberek az áruházba, érezzék jól magukat, inspirálódjanak.

Holy Duck IKEA interjú Hargitainé Bokros Judit, a soroksári IKEA üzemeltetési vezetője, fenntarthatósági oktató

Hargitainé Bokros Judit, a soroksári IKEA üzemeltetési vezetője, fenntarthatósági oktató

Nemcsak a katalógusok számát próbáljuk csökkenteni, hanem elindultunk a digitális kommunikáció irányába is. Már mindhárom magyarországi áruházunkban digitális kijelzőkön látható az ételkínálat, és egyre több digitális kommunikáció van az áruház területén is. A hatalmas homlokzati bannereket is elkezdtük lecserélni.

Boldog lazac, boldog tojás

Ha már az étteremnél tartunk, felmerül a következő olvasóban, hogy miért használ az IKEA pálmaolajat?

Judit: Azt gondolom, nem a pálmaolajjal van a baj, hanem azzal, hogy honnan szerezzük be a pálmaolajat. Ilyen szempontból az IKEA elkötelezett: csak olyan forrásból dolgozunk, ahol biztosított a fenntartható fejlődés, biztosított, hogy ne sérüljön az állat- és növényvilág.

Egyébként ez az erdőgazdálkodásra ugyanígy igaz. Nemcsak az a lényeg, hogy a kivágott fák helyett ültessünk új fákat, hanem inkább az, hogy ne bontsuk meg az ökológiai egyensúlyt. Tehát itt az erdőt tényleg erdőnek kell elképzelni, ahol élnek mókusok, bogarak, gyíkok, ki tudja, még mik. Nem az történik, hogy kiirtunk egy hegyoldalnyi erdőt, ahova majd ültetünk fákat, de addig csupasz, hanem úgy vágjuk ki, hogy megmaradjon az ökológiai egyensúly.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság

Fotó: Mészáros Virág

Dia: Az IKEA 1998 óta tagja az esőerdő-rehabilitációs programnak, és azt gondolom, ez mindent elárul az irányultságunkról. Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója már az 1980-as években megemlítette azt, hogy példaértéket hordozó vállalattá kell válnunk, és továbbítanunk kell a vásárlók felé ezt a gondolkodásmódot. Akkor még csak a környezetváltozás volt a téma, most már sokkal szélesebb skála. A fenntartható fejlődés sokkal több részből tevődik össze, a környezetvédelem csak egy eleme.

A fenntartható forrásból származó élelmiszerek azért jelen vannak bőven az IKEA-ban.

Judit: Abszolút jelen vannak, sőt, elindultunk még egy irány felé, próbáljuk csökkenteni a húsételek arányát. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a növényi alapú ételek. A vega hot dog egy ilyen újítás, nagyon finom, kóstoljátok meg!

De nem véletlen például, hogy nem árulunk tonhalat: nem tudjuk megfelelő, felelős forrásból beszerezni. Van viszont lazacunk, boldog csirkénk, boldog tojásunk, mindenünk boldog. Viccet félretéve: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden a lehető legbiztonságosabb és legellenőrzöttebb forrásból származzon a teától kezdve a csokin át a legkülönbözőbb élelmiszerekig.

Gondolom, az is fontos, hogy az adott termék ne utazzon túl sokat. A boldog csirke vagy boldog tojás például érkezhetne Magyarországról is?

Judit: Ha megfelelnek az egyébként nagyon szigorú kritériumainknak a beszállítók, akkor bárhonnan érkezhetne.

Miért kell ennyi csomagolóanyag?

Az ételekről térjünk át a bútorokra. Felmerült az olvasókban – de nálatok a Facebookon is rendszeresen előkerül a téma –, hogy miért nem tud az IKEA kevesebb csomagolóanyagot használni?

Judit: Ez nehéz kérdés. Az IKEA egykori fő újítása és máig fő iránya, hogy lapraszerelten áruljuk a bútorokat. Viszont innentől kezdve fontos ezeket csomagolni, különben sérülnének a bútorok. Most, hogy elindult az online házhozszállítás, óriási fejtörést okozott, hogy például a tükrökkel mi legyen. Aki máshonnan rendel tükröt, azon rajta van a pufifólia, mi például ilyet nem használunk töltőanyagnak. Helyette – egyelőre – vásárolt kartonból van a töltőanyag, de szeretnénk beszerezni egy külön gépet, amellyel a saját hulladékkartonjainkból tudunk töltőanyagot készíteni.

A csomagolóanyagokat másképp is újrahasznosítjátok?

Judit: Az IKEA több mint 12 frakciót gyűjt szelektíven. A kartonpapír bálázzuk és egyenesen megy a papírgyárba. Ez ott feldolgozásra kerül, és később más helyszínen más termékben “találkozhatunk” vele. A többi hulladékunk is zömében olyan helyre kerül, ahol tovább tudják hasznosítani.

Mi egyelőre nem tudunk csomagolóanyag nélkül létezni, viszont próbálunk olyan magas minőségű csomagolóanyagot használni, ami magas besorolást kap, így a legjobban újrahasznosítható.

Nálunk az összes csomagolóanyag vagy víztiszta fólia vagy csomagolószínű kartonpapír, amelyek a legtisztább csomagolóanyagok. Például már a fehér kartonpapír és a nem víztiszta fólia is vegyi anyaggal színezett.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság

Fotó: Mészáros Virág

Vissza lehet küldeni a csomagolóanyagokat?

Judit: Őszintén: engem meglep ez a kérdés, hiszen már évek óta mindhárom áruházban a vásárlók rendelkezésére áll csomagolóanyag-gyűjtő. Illetve ha házhozszállítást és összeszerelést is kér valaki, akkor a csomagolóanyagot a kiszállítók azzal a lendülettel vissza is hozzák. Ezért külön nem fognak kimenni, de ha már úgyis kimentek, akkor vissza fogják hozni.

És a minőség?

Megosztó jelenleg az IKEA-bútorok minősége. Számtalan visszajelzést kaptam, hogy silányak a bútorok, könnyen tönkremennek. Közben nekem is vannak olyan bútoraim, amelyek több költözést túléltek. Valahol az lenne a lényeg, hogy a bútorok tartósak legyenek, ha már a fenntarthatóság a téma.

Dia: Az IKEA bútorait nem szabad a nagymama tömörfa bútoraihoz hasonlítani, amelyek kibírtak 150–200 évet. Onnantól kezdve, hogy stabil, de könnyebb bútorokról beszélünk, a szállítás költsége is sokkal alacsonyabb. Másrészt lapra van szerelve, nem levegőt viszünk, innentől kezdve a szállítás környezetre gyakorolt hatását is csökkentjük. A fenntarthatóság ilyen módon bele van foglalva a tervezésbe is.

Judit: Nem csak egy árkategóriában árulunk termékeket, így biztos, hogy van különbség. Viszont az is fontos, hogy nálunk működik egy úgynevezett demokratikus dizájn elnevezésű rendszer. Ez öt funkciót vizsgál egy terméken: milyen a minősége, a funkcionalitása, a formája, az ár-érték aránya és mennyire fenntartható a termék, ahol nézzük az alapanyagot, a beszerzési és gyártási folyamatot, és a termék élettartamát is. Pontozás alapján mára elértük, hogy az összes bútorunk beleesik a felső kategóriába. Enélkül nem is kerül ki az eladótérbe.

2030-ra azt tűztük ki célul, hogy a bútoraink minél könnyebben összeszerelhetők legyenek, minél egyszerűbb legyen a kezelhetőségük, minél hosszabb legyen az élettartamuk, illetve minél hosszabb legyen az a ciklus, amivel utána újra lehet valamire használni őket.

Tehát ha valaki megunja, átrendezi a lakását, vagy úgy érzi, hogy már eleget szolgált nála és változik az élete, akkor ezeknek a bútoroknak további életet lehessen biztosítani. Én nem nagyon hiszem, hogy a bútoraink minősége romlott volna, éveken keresztül tesztelnek egy-egy terméket, mire az kikerül a piacra.

Egyébként minden áruházban van egy minőségellenőr, akit ki lehet hívni a helyszínre, megnézi az adott terméket. Tehát ha probléma van, azt mindenképpen célszerű jelezni felénk, mert akkor tudunk mi is bármit tenni. Ha pedig több helyről érkezik ugyanarról a termékről visszajelzés, akkor kivizsgáljuk az ügyet és vissza is hívhatjuk a terméket.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság

A KUNGSBACKA
a konyhai előlapok is újrahasznosított fából és újrahasznosított PET palackokból készültek. 25 év garanciát ígér rájuk az IKEA.

Példát is mutatnak

Az IKEA több mint 400 áruházat működtet szerte a világon, amelyek óriási méretüknél fogva nem kis ökológiai lábnyommal rendelkeznek…

Judit: Nemcsak a vásárlókat biztatjuk a környezettudatosságra, hanem magunk is példát mutatunk – többek között az áruházak kialakításával. Most például igyekszünk egyre több természetes fényt beengedni az áruházakba, mindenhol LED-világítás van, és próbálunk törekedni arra is, hogy minél több alternatív energiát használjunk.

A raktárakban olyan fényerőszabályozó rendszer működik, amely a felülről beáramló természetes fénynek, illetve a bent lévő emberek mennyiségének megfelelően szabályozza a fényerőt. De mind a három áruházban van épületfelügyeleti rendszer, ami optimalizáljaa hűtést, fűtést, világítást úgy, hogy az mindig az optimális energiafelhasználás mellett tudja biztosítani azt, amire szükségünk van.

Tudjuk, hogy a működésünkkel mindenképpen terheljük a környezetet, de próbáljuk a lehető legjobban csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság

Fotó: Mészáros Virág

A divatiparnál mindig óriási gond van a beszállítókkal, átláthatatlan az ellátási lánc.

Judit: Az IKEA saját belső szabályozása egy magatartási kódex, amely elég szigorú, és a beszállítókkal szemben is elvárunk. Tartalmazza, hogy kötelező a bejelentett munka, a megfelelő pihenőidő, a megfelelő egészségügyi háttér, a szociális és egészségügyi ellátás, a rendszeres orvosi vizsgálat, és tilos a gyerekmunka. Sok országban komoly kihívás volt, míg ezen végigmentünk.

Itt, Magyarországon is hihetetlen nehéz volt az első lépésekben, mert a saját belső szolgáltatóinkra is ugyanez vonatkozik. Tehát például a takarítócégre, a hulladékkezelő cégre, a biztonsági szolgálatra. Ezeket a szabályokat, elvárásokat be is tartjuk, be is tartatjuk, és folyamatosan ellenőriztetjük független auditorokkal.

Mennyire átlátható a beszállítók beszállítóinak a rendszere?

Judit: Abszolút átlátható. Az alapanyagok beszerzése is csak minősített helyről történhet. A történet tehát a gyapot- vagy rizsföldeken, illetve a bambuszültetvényen kezdődik.

Dia: Meg kell jegyeznem, Ázsiában eleinte komoly kihívást jelentett a beszállítóknak betartani a szabályainkat. Akik végül együttműködnek, azok számára az IKEA-val közös munka fontos referencia.

Judit: Nemcsak jó referenciájuk lesz, de rengeteget tanulnak, egyre képzettebbek a helyi termelők. Tudtak úgy gyapotot termelni, hogy feleannyi növényvédő szert használtak, de jelentősen növekedett a termelékenység is.

Mi történne, ha kiderülne, hogy valahol gyerekmunkát alkalmaznak?

Judit: Akkor azonnal vége az együttműködésnek.

Mennyire átlátható?

Én azt nem értem, hogy a divatipar miért nem látja át ennyire az ellátási láncot, ezzel szemben az IKEA miért képes erre?

Judit: Azt gondolom, fontos szempont, hogy korán kezdte átlátni az IKEA, mivel jár a működése. Nem öt éve találta ki, hogy fejlődnie kell, hanem évtizedek óta így működik. Az IKEA alapítójának saját erdei voltak, aztán amikor rájöttek, hogy több erdő kell, akkor került szóba az erdőgazdálkodás. Csak olyan helyről vásároltak a kezdetek óta, ahol azt látták, hogy hosszú távon gondolkoznak, és biztosítottak azok a megfelelő feltételek, amit mi szeretnénk. És aztán persze sokat fejlődtek a dolgok, de tényleg a kezdetektől így működik minden.

Az elmúlt években, amióta komolyan foglalkozom a fenntarthatóság – és elsősorban a fenntartható divat – kérdéseivel, arra jöttem rá, hogy a legnagyobb probléma a túlfogyasztással van. Az évente megjelenő katalógusok és a szezonális trendek csábító ajánlatai mellett az IKEA edukálja a vásárlóit abból a szempontból, hogy nem kell mindent megvenni?

Judit: Szerintem igen, én abszolút azt érzem.

Dia: A közösségi oldalainkon sokszor használunk fenntarthatósági üzeneteket. Pont azért, mert hiszünk abban, hogy a méretünkből fakadóan felelősségünk, hogy edukáljuk is a vásárlóinkat. A honlapunk – ha valaki egyszer rászánja az időt az átböngészésére – rengeteg információt tartalmaz. Inkább az a típusú vállalat vagyunk, akik beszélnek erről, pont azért is, hogy jó mintát mutassunk, illetve hogy tudjunk hatni pozitív értelemben a vásárlóinkra és a választásaikra.

Holy Duck IKEA interjú fenntarthatóság Andri Diána, az IKEA szenior kommunikációs szakértője

Andri Diána, az IKEA szenior kommunikációs szakértője

Konkrétan ezt a példát hadd mutassam itt előttünk: a termékleírásnak része az, hogy ez egy kézzel készített, természetes rost lámpaernyő. Elsőként beszélünk arról, hogy mi az alapanyag és mi a hozzáadott érték, csak utána jön szóba, hogy a szobának milyen hangulatot ad. Már maga a termékinformáció is tartalmazza ezeket a legfontosabb dolgokat.

Az alapítónak volt egy mondása, mely szerint bármilyen hulladékot termelni hihetetlenül nagy hiba.

Pont azért, mert ő is úgy gondolta, az IKEA víziója az emberek többsége számára olyan lakberendezési megoldásokat nyújtani, amelytől boldoggá és széppé válik az életük. Ám ezt csak akkor fogjuk tudni megtenni, ha fenntartható módon tesszük.

A cikk szponzorált tartalom, az IKEA-val való hosszú távú együttműködés része.

(Visited 1 842 times, 1 visits today)

Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  • 260
  •  
  •  
  •  
    260
    Shares