Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  • 1
  •  
    1
    Share

Patrícia 40 éves, de 32-nek sem tűnik. Kommunikációs szakértőként dolgozik egy nagyvállalatnál. Egyszer csak azt vette észre, hogy rákapott az online vásárlásra. Ám nem csak ez volt az oka, ami miatt vállalta, hogy 365 napig nem vásárol magának ruhát. 2018 végén ért véget a kihívása, a nem vásárlós évéről mesélt nekem.

„Néhány évvel ezelőtt elvégeztem a Kaposvári Egyetem természetvédelmi mérnök szakát. Szerelemnek indult és az is maradt. Természetvédelemben szívesen dolgoznék, de sajnos nem vagyok elég jó hozzá (nem ismerem meg a madarakat a röptükről, a rovarokat a hangjukról), meg a munkalehetőségek is korlátozottak. Így marad az aktív érdeklődés, a tudatos odafigyelés a környezetemre mindenféle szempontból” – meséli. A környezettudatosság tehát fontos az életében, de nem emiatt választotta az „Egy évig nem vásárolok”-kihívást.

„Én is halmoztam”

„Sosem voltam egy shoppingbajnok; nem vagyok konfekcióméret, túl türelmetlen is vagyok a próbálgatáshoz, az öltözőfülke tükre pedig mindig elborzasztott, így rákaptam az online vásárlásra.

Csak néha vásároltam turkálóból, illetve egy nagyon csinosan öltöző barátnőmnek a megunt ruhatárából is szemezgettem – mondjuk azok jó kis csajos délutánok voltak. Én is halmoztam, e téren a tudatosság abszolút hiányzott a gondolkodásomból, szerintem bele se gondoltam, hogy milyen környezeti hatása van egy póló előállításának. Volt, amire szükségem volt és volt bőven olyan cuccom, amik tényleg csak a helyet foglalták.

2017-ben gyesen voltam a kisfiammal, korlátozott bevétellel; akkor találtam rá többek között a blogodra és az ‘Egy évig nem vásárolok ruhát’-kihívásra.

Többféle motivációm volt, egyrészt a bevételkiesés miatti kiadás-minimalizálás, másrészt a tudatosság erősítése ebből a szempontból is – én is beleestem a ‘megveszem-nem hordom-kidobom’ mesterhármasba; nagyon szégyelltem magam érte. És persze kíváncsi voltam, kibírom-e, merthogy a ’tiltott gyümölcs’ mindig vonzóbb, hiába már akkor sem vettem ruhát hónapok óta és nem hiányzott.”

Holy Duck nem vásárolok egy évig patrícia

„Egyetlenegy nagyon meleg csizmát vettem”

Akik most vágnak bele a kihívásba, azoknak jól jöhetnek Patrícia tippjei. Gyorsan leiratkozott az összes vásárlós hírlevélről, Facebook-oldalról, hogy megszűnjön a kísértés.

„Hivatalosan 1 évig bírtam, nem hivatalosan kb. másfél évig, de ezt már nem számoltam. Erről a kihívásról egyébként én is írtam a saját blogomban.”

Ha emlékeztek, nekem egyetlenegy alkalommal volt nagy a csábítás: egy piros, flitteres szoknya szeretett volna mellém szegődni, de ellenálltam. Kíváncsi voltam, Patríciának volt-e hasonló élménye, vett-e valamit.

„Egyetlenegy nagyon meleg csizmát vettem, ez minden. A kihívást nyáron kezdtem, aztán ahogy eljött a tél, és ezzel együtt az órákon át egyhelyben toporgás a hinta mellett, rá kellett jönnöm, hogy a korábban hordott téli, csinosabb cipőim nem túl melegek. Úgyhogy beszereztem egyet és nagyon jó döntés volt.”

„Nem jártam csukott szemmel”

Azt meséli, az egy év alatt meglehetősen átalakult a ruhatára: szellősebb, átláthatóbb lett.

„Nem kell nagyon agyalnom azon, hogy mit vegyek föl, mert viszonylag szűk a skála. Talán kicsit túlságosan is megritkítottam a ruhatáramat, de ez inkább azért van, mert rengeteg olyan ruha volt a szekrényemben, ami nem állt jól. A téli–nyári ruhacsere már nem tart el egy napig. Egy nagyobb dobozban tartom azokat a ruhákat, amiket éppen nem hordok, ha már unom azt a néhányat, amit elöl hagytam, akkor 10 perc alatt kicserélem őket és kész.”

Aki belevágott már hasonló kihívásba, az tudja, hogy egy év alatt azért akad olyan, amikor egy kicsit megtorpan, elgondolkodik.

„Nem jártam csukott szemmel és időnként szembejött ez-az. Volt, amire majdnem elcsábultam; mindig is imádtam a cipőket (annak ellenére, hogy körülbelül 10 párat hordok egész évben, rongyosra), úgyhogy egy tűzpiros boka gumicsizma majdnem megfektetett.

De inkább elkezdtem listát írni ezekről a darabokról és úgy döntöttem, ha letelt a kihívás és még mindig szükségem van rá, akkor megveszem. Azóta sem vettem meg a listára írt darabokat.”

„Ami van, az bőven elég”

Mivel Patrícia kihívása mögött gazdasági döntés is állt, ezért figyelte azt is, mennyit spórol.

„Mivel a gyes összege nagyon kevés, jól át kellett gondolni, mire költök. Persze a férjemmel együtt használtuk ebben az időben a bankszámlánkat, de azért hülyeségekre nem akartam elszórni a pénzünket.”

A végén arra voltam kíváncsi, milyen tanulságot vont le Patrícia.

„Azt, hogy ami van, az bőven elég. Nem kell több. Rengeteg fölösleges darabtól megszabadultam, nem hiányoznak.

Nem nyom agyon, nem kell azon agyalnom, hogy mit vegyek föl. Arra is rájöttem, hogy viszont vannak olyan alapdarabok, amik hiányoznak, de egyelőre fogalmam sincs, honnan szerezzem be ezeket és hogy pontosan mit.”

Még akkor írta, hogy szívesen elmenne színtanácsadásra – azóta pedig járt is nálam –, szeretne egy jól működő kapszulagardróbot valamikor. „A fekete cuccaimtól szépen lassan szeretnék megválni (merthogy az már biztos, hogy a fekete nem az én színem) és ezen a téren sokkal, de sokkal tudatosabb lenni.”

Holy Duck nem vásárolok egy évig patrícia

Belevágnál az „Egy évig nem vásárolok”-kihívásba?

Rendben, de előbb olvasd el, mi a lényege. Mert semmiképpen sem az, hogy bűntudatod legyen, ha nem megy vagy megszeged. Én hittem abban, hogy a nem vásárlás elengedhetetlen a lassulásomhoz, a fogyasztásom visszafogásához. Felszabadító ez az időszak, vagyis annak kellene lennie – teljesen mindegy, hogy két hónapról, fél évről, egy évről vagy évekről van szó. Csak erről szabad szólnia, és számtalan pozitívum érkezhet meg mellé: új ismeretek, ismertségek, tapasztalatok és sok-sok önismeret.

Ha szeretnél belevágni, lépj be a „Nem vásárolok ruhát – minimum két hónapig” csoportba a Facebookon, szuper közösség vár rátok.

(Visited 3 505 times, 2 visits today)

Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  • 1
  •  
    1
    Share