Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  •  
  •  
  •  
  •  

Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő zöld tanácsok ebben segítenek.

A média hangos a baljós hírektől a klímaváltozással kapcsolatban. Vészjósló sorok, megdöbbentő képek, egyre keményebb hangvételű dokumentumfilmek hirdetik: valamit tennünk kell.

Bár közhely, de mindig az első lépések a legnehezebbek. Több hazai zöld szervezet, környezetvédelmi szakember és a téma iránt érdeklődő blogger összefogott, hogy egyszerű, lépésről lépésre megvalósítható tippeket, zöld tanácsokat adjon a környezettudatosabb élet kialakításához. Keressétek a #rajtamismúlik hashtaget, osszátok meg a saját tapasztalataitokat ezzel a hashtaggel ti is!

Ez a #rajtamismúlik sorozat első része, melyben a ruhavásárlással, a tudatos ruhatár kiépítésével kapcsolatos tippeket, tanácsokat gyűjtöttük össze.

Zöld tanácsok összefogás
A Zöld tanácsok összefogás szereplői

Mi a baj a ruhaiparral?

Azt gondoljuk, biztosan nem azon a néhány ruhadarabon fog múlni az emberiség jövője, amelyeket a tavaszi leárazáson megvásároltunk, ugye? Azzal a néhány darabbal sem lehet baj, amelytől megváltunk, mert meguntuk / kifogytuk / kihíztuk őket, vagy egyszerűen divatjamúlttá váltak. Ha a világon nem is gondolkodik hasonlóan mind a hét és fél milliárd ember, azért a túlfogyasztás és a túltermelés komoly terhet ró a bolygóra.

Csak néhány megdöbbentő adat: évente több mint 150 milliárd ruhadarabot gyártanak le és próbálnak meg eladni a piacon. Egyetlen pamutpóló előállítása 2720 liter édesvizet igényel, amely egy átlagos felnőtt ember számára körülbelül 3 évre elegendő ivóvízmennyiség. A ruhaipar évente annyi vizet használ fel, amellyel 32 millió ötvenméteres úszómedencét fel lehetne tölteni. Az Egyesült Királyságban évente 300 ezer tonna használt ruha kerül a szeméttelepekre. Műszálas ruháink felelősek a világ mikroműanyag-szennyezésének 34,8%-áért. A környezetterhelés mellett még nem beszéltünk az állatok kizsákmányolásáról.

És nem esett szó arról sem, hogy kik és milyen körülmények között készítik a ruháinkat. A ruhaiparban dolgozók 80–85%-a nő, akik borzalmas körülmények között, fillérekért varrják a nyugati országokba szánt ruhaneműket. Ők maguk soha nem engedhetik meg maguknak azokat az olcsó ruhadarabokat, amelyeken dolgoznak.

Ezek után kérdés: mit tehetünk, ha szeretünk jól kinézni, de nem szeretnénk támogatni a divatipar jelenlegi működését és a piacot uraló fast fashion márkákat.

Zöld tanácsok ruhavásároláshoz

Valamiért mindenkinek ez az első kérdése, amikor a környezettudatos, fenntartható, etikus divatról esik szó. A zöld tanácsok közül az első nem az, amit talán elsőre várnánk.

Vásároljunk a szekrényünkből! A legtöbbször nem is mérjük fel, mennyi régen elfeledett, régebben viselt ruhadarab van a szekrényünkben. Kezdjük el ezeket viselni újra! Nagyon jó játék ehhez a 10 x 10 kihívás, bizományi üzleteket, a válogatott ruhákkal kereskedő second hand ruhaboltokat, az adományboltokat, a vintage lelőhelyeket, a bolhapiacokat, a használtruha-webshopokat, a Facebook csoportokat, a Facebook Marketplace-t is.

Ha mégis új ruhát veszünk, keressük a Magyarországon vagy Európában gyártott termékeket! Figyeljünk arra, hogy ezek etikus körülmények között, minimális környezetterheléssel készüljenek. Tanuljunk meg varrni, vagy keressünk egy jó varrónőt.

Fotó: Unsplash

Mire figyeljünk ruhavásárláskor?

Egy nemzetközi mozgalom szerint elég csak annyit kérdezni: biztosan viselni fogom az adott ruhadarabot legalább harmincszor? Ha a válasz igen, mondjunk igent a ruhára. De hogyan lehetünk még tudatosabbak?

Vásároljunk minél kevesebb ruhát! A legnagyobb problémát a túlfogyasztás jelenti, így a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly.

Kerüljük az impulzív ruhavásárlást! Ehhez ismernünk kell a jelenlegi ruhatárunkat, és tudnunk kell, milyen ruhadarabokra van tényleg szükségünk.

Építsünk ki olyan ruhatárat, amelyben minden darab kombinálható minden ruhadarabbal. Így kevesebb is elég lesz, mégsem fogjuk azt érezni, hogy nincs egy göncünk se. biopamut, újrahasznosított műszál.

Legyünk tisztában vele, mi áll jól! Ismerjük meg, milyen színek, fazonok, minták, anyagok állnak igazán jól, és ilyeneket vásároljunk, mert ezeket biztosan viselni is fogjuk.

Keressük a minőséget! Az alapanyagok mellett a varrások, az eldolgozás, a gombok minősége, a cipzár, a bélés, a szabásvonalak is sokat segítenek abban, hogy el tudjuk dönteni: minőségi darabot készülünk megvenni, vagy sem.

Hogyan kezeljük a ruháinkat?

Ha már megvettük és viseltük az adott ruhát, azt tisztítani, mosni is kell. Igyekezzünk ezt is környezetkímélően tenni! Zöld tanácsok mosás témában.

Szellőztessük a ruháinkat két viselés között! A legtöbb ruha nem olyan koszos, hogy egy használat után ki kelljen mosni. A levegőn való szellőztetés csodákat tehet, mossunk kevesebbet! Egyesek szerint Zöld tanácsok Hogyan frissítsük a ruhatárunkat környezettudatosan

Fotó: Unsplash

Mi legyen a használt ruhával?

A textilhulladék olyan speciális hulladéknak számít, amelyet nem dobhatunk a kommunális szemetesbe. A textilhulladék kezelése, újrahasznosítása jelenleg nem megfelelő a kontinensen, erre keresnek épp európai szintű stratégiát a szakemberek. De akkor hova kerülhet, hogy ne a szeméttelepre jusson?

Farmer – Már nem használható, tiszta farmereket leadhatunk a Réthy Fashion vagy az Old Blue magyar márkák gyűjtőpontjaiban.

Zokni – Már nem viselhető, nem javítható zoknik kerülhetnek a Zoknicsere nevű kezdeményezéshez, akik nem maguk dolgozzák fel a zoknikat, hanem eljuttatják az arra megfelelő helyre.

Minden más, ami újrahasznosítható – Keressünk a környezetünkben olyanokat, akik valamilyen módon textilújrahasznosítással foglalkoznak, mint a pécsi ReTextil vagy a BiusbDesign.

És ami nem továbbadható / nem kell senkinek? – Adjuk le a textilhulladékot a
textilgyűjtő konténerekbe. Ezek megtalálhatók a hulladékudvarokban, néhány
hipermarket és nagyobb szupermarketek parkolóiban. Ha biztosra szeretnénk menni, érdeklődjünk a helyi önkormányzatoknál a kihelyezett konténerek hollétéről. Néhány magyar cég feldolgozza a textilhulladékot és ipari textilt, tömőanyagot, szigetelőanyagot készít belőle, vagy tovább értékesíti.

Linkgyűjtemény

Az alábbi linkeken további érdekességeket, zöld tanácsokat, tippeket olvashatunk a témában.