Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  • 65
  •  
  •  
  •  
  •  
    65
    Shares

Holy Fuck Duck!

  • A divatipar a 10 legkörnyezetszennyezőbb iparág egyike.
  • Az elmúlt 20 évben – nagyjából a fast fashion megjelenése óta – szinte követhetetlen a divat körforgásának sebessége.
  • 2 szezon (tavasz–nyár és ősz–tél) helyett ma már 2-3 hetente új kollekciót dobnak piacra évente.
  • Egy felmérés szerint a fillérekért vásárolt új ruhák átlagosan mindössze 5 hétig maradnak egy nő szekrényében, mielőtt a szemétbe kerülnek.
  • Egy másik felmérés szerint mindössze háromszori viselet után a nők 33 százaléka úgy érzi, a szóban forgó ruhadarab már túl régi.
  • Egyetlen pamutpóló előállításához 2720 liter édesvízre van szükség.
  • 80 milliárd ruhadarab készül évente. Ez 400%-kal több mint 20 évvel ezelőtt, 1996-ban.
  • 40 millió ruhagyári munkás dolgozik a világon, ebből több mint 4 millió dolgozik Banglades 5000 ruhagyára közül az egyikben.
  • A ruhagyári munkások 85%-a nő, akik naponta kevesebb mint 3 dollárt keresnek.

Duck? WTF!

A sokkoló adatok mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a divat önfeledt, játékos, vidám, könnyed, és vicces.

A divat segít abban, hogy kifejezzük véleményünket a világról, a környezetünkről, de leginkább azt meséljük el vele:

kik is vagyunk valójában.

Ha a két dolgot összetesszük, akkor jutunk el addig, amiről a blog szól.

(Ja, és a kacsa is vidám, vicces állat, ráadásul mindig is akartam egyet – vagy ludat, mindig vacillálok.)

Fotó: Mészáros Virág

 

A klasszikus bemutatkozás

Mengyán Eszter vagyok, újságíró.

Akkor kezdtem az online médiában dolgozni, amikor még mindenki a printbe akart bekerülni, amikor még a piacon egyeduralkodó volt a Nők Lapja Café a női online magazinok között. A nagyok közül dolgoztam a Nők Lapja Cafénál, a Life.hu-nál, a kicsik között a Cotcot-nál. 2015 júniusa és 2017 novembere között a VOUS női portál főszerkesztője voltam.

A divat mindig is érdekelt, a háttér, a motivációk, a társadalom és a divat kölcsönhatása, a működése izgatott leginkább. Annyira bele akartam látni, amennyire csak lehet.

A Mod’Art International Hungary stylistképzését végeztem el, itt szerettem bele a divattörténetbe. A divatcikkek írása mellett évekig vezettem egy viselettörténeti blogot, amit aztán a szerkesztői, főszerkesztő-helyettesi, majd főszerkesztői feladatok miatt abbahagytam.

2016 áprilisában több olvasmányélmény, dokumentumfilm (The True Cost), megrázó Instagram- és Facebook-poszt miatt döntöttem úgy, hogy a tudatos ruhavásárlás, az ökodivat, a fenntarthatóság mellett teszem le a voksomat. Erről írok, posztolok, kutatok, beszélgetek, latba vetem az összes szaktudásomat, hogy eljusson hozzád is az üzenet:

változtatni kell.

2016 októberében eldöntöttem, hogy fél évig nem vásárolok ruhát, cipőt, egyéb kiegészítőt. Semmit, ami a ruházkodással kapcsolatos. A fél évig tartó projektbe olyan jól belejöttem, hogy úgy gondoltam: emelek a téten. Ha már lúd, legyen kövér! Egy évig nem vásároltam magamnak, közben rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, ami miatt biztosan tudom: beszélni kell erről a témáról a kihívás után is.

2018 áprilisában Mandzák Enikővel, a PIZSI magyar pizsamamárka brandtulajdonosával 29 magyar tervezőt vettünk rá, hogy megmutassák, kik készítik a ruháinkat. Ezzel csatlakoztunk a Fashion Revolution nemzetközi kampányához. A megmozdulás olyan jól sikerült, hogy mindkettőnket beválasztottak a Fashion Revolution Hungary csapatába, amely hatalmas öröm és büszkeség.

Ha már ezeket a sorokat olvasod, akkor egy lépéssel közelebb jutottál ahhoz, hogy megértsd, miért is olyan fontos ez.

Tarts velem!

Eszter

(Visited 76 times, 3 visits today)

Ha tetszett, oszd meg kérlek!
  • 65
  •  
  •  
  •  
  •  
    65
    Shares