Dubaj az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városa. A kettősség nemcsak az olyan szélsőségeknél jelenik meg, mint a sivár sivatag – élettel teli város, síkság – felhőkarcolók, hétcsillagos életstílus – tömegszállások, hanem a fenntartható fejlődés, környezetvédelem és takarékosság (?!) terén is – írja levelében Anna, aki nem először mesél nekünk.

A város lakójaként volt alkalma megfigyelni, majd megosztani velünk, hogyan vásárolnak és öltözködnek Dubajban. Most pedig arról mesél, milyen is a műanyagmentes és hulladékmentes élet a felnőttek játszótereként is emlegetett metropoliszban. Innentől Anna szavait olvashatjátok:

Következtetéseket most sem szeretnék levonni, hiszen abban az átlagos Holy Duck!-olvasó úgyis rutinosabb nálam, inkább leírom, amit odakint a város lakójaként tapasztalok.

Mi lesz a felesleggel?

Turik helyett

Dubaj nem a turkálóiról ismert – hiszen nincsenek. Garázsvásárok időnként előfordulnak, akárcsak a bolhapiacok, meg a kinti jófogás/vatera megfelelőjén is el lehet adni megunt tárgyainkat. De ha nem veszi meg senki/nem akar az ember komolytalan vásárlókkal whatsappolni, vagy sürgősen túl kell adni a berendezéseinken, akkor jó szolgálatot tehet a Take My Junk beszédes nevű cég. Ők rövid határidővel és egy nagy teherautóval odaállnak az ajtónk elé és visznek minden, még használhatónak tűnő elektronikát, bútort és más holmikat. Fizetni nem fizetnek ezekért, viszont igen hatékonyak, sőt megjavítják az elszállított javakat és eladják, a nyereség pedig állítólag a szegényeknek megy.

Dubai Mall (Fotó: Unsplash)

Háztartási alkalmazottak Nike-ban?

Igen! Sok fülöp-szigeteki házi segéderő „megörökli” a munkáltatója megunt ruháit. Esetleg a házak elé kitett free jelzésű dobozból is lehet kincseket szerezni, ami egy másik módja a felesleges ruhaneműk, játékok és kisebb használati tárgyak eladogatásának, odaajándékozásának.

Környezettudatos mosoda

Az egyik mosodás cég meghirdette, hogy a környezet védelme érdekben ők nem csak biotermékekkel dolgoznak, hanem szimbolikusan 1 dirhamért (kb. 80 forint) szívesen elszállítják a hulladékainkat. Ezt az 1 dirhamot onnantól kezdve mindenkinek felszámították, akár adott le felesleges vállfát és más újrahasznosítható szemetet, akár nem.

Apropó, mosoda: a legelitebb vállalatok előszeretettel tesznek a kikeményített gallér és mandzsetta alá keménypapírt, az ujjakat műanyag csipeszkékkel fogják össze, az ingeket pedig egyenként vállfára rakják és bezacskózzák, majd az egészet befőttesgumival egymáshoz rögzítik.

Apropó, zacskók

A legnagyobb és legnépszerűbb kinti „Tesco” hálózatban az árukat a pénztáros vagy a mellette álló csomagolófiú szegregálja és ingyen szatyrokba csomagolja: külön a tejféléket, húsokat stb. Így aztán az áruházból 20+ nejlonzacskóval teli kocsit tolunk ki.

Van persze többször használatos saját márkás táska is több méretben, de csak a vevők elenyésző része él azzal. S a legüresebb általában az a kassza, amit úgy hirdetnek, hogy ott nem adnak nejlonzacskót, csak erős, többször használatos táskát. Talán azért, mert azért fizetni kell, míg a fehér nejlonzacsikból tucatnyit is kaphatunk ingyen?!

A kép egy dubaji piacon készült (Fotó: Unsplash)

Egy másik nagyobb boltban azzal álltak elő, hogy a pénztárak közelébe felállítottak egy nagyobb dobozt, amibe be lehet dobni a felesleges táskáinkat és zacskóinkat – amiket kivehetnek azok, akik elfelejtettek aznap zacskót vinni magukkal. Aki viszont nem veszi a fáradságot, hogy kihalásszon magának egy, már korábban használt nejlonszatyrot, az a kasszánál természetesen kap egy újat. S ez nemcsak az élelmiszerboltokban, hanem a könyvesboltban vagy a patikában is így megy.

Jó biznisz a házhozszállítás

Külön üzletág épült a házhozszállításra, ami a dubaji klíma és (egyes területeken) a tömegközlekedés hiánya miatt igen virágzó. Az ebédet különböző mobilos alkalmazásokon keresztül (is) rendelhetjük, ezek közül néhánynál bejelölhetjük azt az opciót is, hogy az étterem ne küldjön műanyag evőeszközöket (ideértve a pálcikákat) és szívószálat. Én rendelőként mindig élek ezzel, de az éttermek ritkán veszik figyelembe.

Más: az egyik gyümölcsös-zöldséges házhozszállító cégnél választani lehet, hogy lebomló zacskóba vagy papírzacskóba csomagolják a megrendelt árut.

Oázis (?) a sivatagban

Öntözés

Dubaj igyekszik zöld lenni. Nagyon zöld, ami nagyon sok locsolással egyenlő. Varázskert a sivatagban? Persze! Szökőkutak, vízesések a tereken, parkokban és plázákban. Meg persze korcsolyapálya és sípálya is, meg delfinárium és víziparkok. Arról nem is beszélve, hogy mindenhol, szinte mindig jár a légkondi és szinte minden felhőkarcolóhoz vagy lakónegyedhez jár egy medence. Szóval hatalmas a város vízszükséglete.

dubaj kornyezettudatossag holy duck_6
Dubaj medencéinek egy része (Fotó: Unsplash)

Eső

Ebből nem állt jól a város – eddig! Idén fellőttek néhány „esőcsináló” rakétát és annyit esett még március-április folyamán is az eső, hogy megközelítőleg egy hónappal sikerült kitolni a hatalmas hőség megérkeztét.

Iskolások

A kulacshasználatban az óvodások és iskolások járnak élen. Minden reggel magukkal viszik vízzel töltött, felcímkézett kulacsukat, amik ha kifogynak, akkor újratöltik nekik. Igen ám, csakhogy ezek a kulacsok nemcsak eltűnhetnek, hanem a kistesó például szétrágcsálhatja a szívókájukat. De sebaj, már erre is van megoldás, tudok szívókaszettet rendelni (boltban nem találtam) online. Meg minden más kulacsalkatrészt.

Palackozott víz = ivóvíz

Dubaj olyan város, ahol a csapvíz is iható lenne, ha megfelelően karban lennének tartva a csatornák és a magánházak hálózatai, tárolói. Mindenki palackozott vizet iszik, ki másfél literes üvegben hozza/hozatja, ki 5 literes palackokban, ki nagyobb egységben.

Dubaj (Fotó: Unsplash)

Mi történik a felesleges műanyag palackokkal?

Szegregált szemétgyűjtés. A mi lakóközösségünkben az újrahasznosítható hulladékot heti kétszer, míg az általános szemetet heti háromszor szállítják el. Öttagú családunknál általában meg is telik minden alkalommal az újrahasznosíthatós kuka, persze nemcsak vizesüvegekkel, hanem csomagolóanyaggal stb.

Összehasonlításként: szintén nálunk, ám Magyarországon hetente egyszer telik csak meg a szemeteskuka.

Azaz Dubajban majdnem ötször annyi hulladékot termelünk, jobban mondva termeltetnek velünk.

(Visited 473 times, 1 visits today)