Ez az első cikkem, amelyik megjelent a Hulladékmentes.hu portálon, ahol innentől kezdve rendszeresen találkozhattok az írásaimmal. Most megismerheted a szekrényedből kikerült ruhák útját. Fény derül arra, mi köze a ruhaiparnak a hulladékkezeléshez, és milyen komoly problémák merülnek fel a ruhaszeméttel kapcsolatban.

Szemét? Divat?

Finom anyagok, csúcsminőségű ruhadarabok, különleges szabásvonalak, és az ezeket felvonultató modellek. A fényárban úszó kifutó helyett azonban egy skóciai szeméttelep masszív valósága a háttér. Stella McCartney, aki évek óta a fenntartható és etikus divat elkötelezettje, 2017-ben úgy döntött, legújabb kollekcióját egy szeméttelepen fotóztatja be. Kampányával a divatipar pazarló működésére, a mértéktelen túltermelésre, a féktelen túlfogyasztásra hívja fel a figyelmet.

Nem véletlen, hogy brit tervezőként érzékenyen érinti a téma, hiszen az Egyesült Királyságban magasan több ruhát vásárolnak és dobnak el, mint bárhol máshol Európában: a britek naponta 2 tonna ruhát vásárolnak. A #használtruhaszeptember kihívást életre hívó Oxfam nonprofit szervezet adatai szerint Nagy-Britannia a ruhaszemét kérdésében is az élen jár: hetente 11 millió ruhadarab kerül a hulladéklerakóba.

Nem érthető meg ez az óriási pazarlás anélkül, hogy ne néznénk rá a ruhaszemét problémájára távolabbról. További sokkoló számokra bukkanunk akkor, ha a nemzetközi adatokat kezdjük el szemlézni. Tudtad például, hogy évente 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak le a világszerte – és ez a szám egyre csak nő? Vagy azt, hogy a statisztikák szerint 2014-ben 60%-kal többet vásároltunk, mint 2000-ben? Ezzel szemben annak átlaga, hogy egy ruhát hányszor hordunk 36%-kal csökkent 15 évvel ezelőtthöz képest.

A ruhaipar az utóbbi 25-30 évben gyorsult fel – köszönhetően a fast fashion gyártási modellnek –, és ez a felgyorsulás teljesen átalakította a ruhavásárlási szokásainkat is.

A piacot uraló márkák fillérekért gyártatják a ruhát a távol-keleti peremhelyzetű országokban. Számukra az első a profit, és mindent ennek rendelnek alá: egyedi tervezés helyett gyakran másolják le a nagy divatheteken felvonultatott tervezői darabokat, képesek pillanatok alatt reagálni a piac igényeire, ontják magukból az egyszerű szabásvonalú, oversize vagy one size termékeket, amelyeknek a gyártási ideje is jóval alacsonyabb. Mivel nem cél, hogy minél tovább viseljük a ruháikat, ezért egyre silányabb a minőség. Nem csoda, ha néhány mosás után azt tapasztalod, bizonyos ruháid mehetnének is a kukába.

De nemcsak emiatt érezheted néhány hónap után, hogy eljárt a ruháid felett az idő… Hanem? A cikk folytatását ide kattintva >>> olvashatod el.

(Visited 8 times, 1 visits today)