„Az egyetlen trend, amit érdemes követni: az újrahasznosítás és a javítás.” Ezzel százszázalékosan egyetértek, de a fenti mondat mégsem tőlem, hanem a H&M honlapjáról származik. Március 26-án debütált Magyarországon a 2020-as Conscious Exclusive kollekció, amelynek számtalan pozitívuma van. Ezek mellett viszont továbbra is sok kérdést felvet a márka működése. Ezeket gyűjtöttem össze, és elárulom azt is, én miért nem vásárolok tőlük továbbra sem.

A H&M 2020-as Conscious Exclusive kollekciója március 26-án válik elérhetővé Magyarországon, de már most több hazai influenszer reklámozza a legújabb darabokat. A kollekcióban 46 modellt találtok a cipőket, ékszereket, táskákat és egyéb kiegészítőket is beleszámítva. A termékek ára 3995 forint (gyűrű) és 79.995 forint (100% poliészterből készült estélyi ruha) között mozog. A nekem tetsző újrahasznosított pamutból készült felső például 14.995 forint.

Miből készültek a ruhadarabok?

A kollekcióhoz számtalan olyan céggel működtek együtt, amelyek innovatív megoldásokat kínálnak az alapanyaggyártás területén. Én ezt mindig is pozitívumnak tartottam a H&M részéről, ezért ezeket az együttműködéseket részletesen bemutatom. Szerintem ahhoz, hogy fejlődjön a textilipar, szükség van az innovációkra és azok tesztelésére. Ehhez pedig három dolog kell: pénz, pénz és még több pénz, ami a H&M esetében meg is van.

A H&M-et 2019-ben a világ negyedik legértékesebb ruházati márkájaként tartották számon – a Nike, a ZARA és az Adidas után. A H&M Csoport nyeresége világszerte 1813 millió dollár volt 2019-ben. Igaz, 2009 óta ez volt a második leggyengébb évük. 2010-ben, amely a legerősebb évnek számított a 2009 és 2019 közötti időszakban, 3521 millió dollár nyereséggel zárták az üzleti évet. A H&M legnagyobb piaca Németország – 2019-ben csak innen 3,5 milliárd amerikai dollár bevétele származott.

A fenti pénzügyi kitérő után nézzük, hogy a H&M milyen innovatív alapanyagokat használt idén a 11. Conscious Exclusive kollekciójához.

RENU™

Újrahasznosított poliészter alapanyag, a körkörösségen alapulva kidobott ruhák és textíliák újra ruhaként születhetnek újjá, amelyek minősége magasabb, mint a PET-palackból készült ruháké.

CIRCULOSE®

A Re:Newcell nevű svéd cég fejlesztette ki az eljárást, amelynek során kiselejtezett pamuttextilekből cellulózpépet készítenek, ebből pedig szálak, szövetek és végül ruhák készülhetnek más cégek által. A pépesítéshez nem használnak oldószert, és a környezetbarát vegyi anyagokat újrahasznosítják. Olyasmi lehet a végeredmény, mint a viszkóz jellegű alapanyagok.

VEGEA™

Innovatív vegán anyag, víz alapú poliuretán. Alapanyaga részben a borászat során keletkező melléktermékek: szőlőhéj, szőlőmag és a szárak. A márka tavaly az Orange Fiber nevű céggel dolgozott együtt, amely szintén élelmiszeripari melléktermékekből, citrusokból készített selyemszerű alapanyagot.

ECONYL®

Halászhálókból és más nejlonhulladékból származó, 100%-ban regenerált nejlonszövet, amely elősegíti a klímavédelmet és az óceánok tisztaságát. Magyarországon ma már több márka is dolgozik vele, az első az Undersea Bikini volt. Az alapítókkal 2018-ban készítettem interjút.

KÁVÉFESTÉK

Néhány törtfehér darabnál természetes festékanyagokat is használtak, méghozzá az irodákból összegyűjtötték a kávézaccot, és abból nyerték ki a festékanyagot. A leírás szerint ezek a hagyományos festéknél kevesebb vegyszert és adalékanyagot igényelnek. Ha érdekel benneteket a növényi festés, olvassátok el a Hajgató Sárával készült interjút, amely ugyan 2017-es írás, de a mai napig érvényes gondolatok szerepelnek benne.

Átláthatóságban kiemelkedők

Érdemes egyébként nemcsak a kollekció beharangozóját megnézni, hanem a ruhadarabokat egyenként is lekattintani. Így fogjátok tudatosítani magatokban, hogy a jól hangzó innovációk mit is takarnak valójában. A 46 modellből a legtöbb 100% poliészterből készült (13 modell), ezt követi a 100% pamut (5 modell), valamint lyocell és selyem keverék (4 modell). A pozitívum, hogy az anyagösszetétel teljesen átlátható a honlapon, a H&M alkalmazását használva pedig olyan információt kaphattok a termékekről, mint a gyártás helye vagy a beszállító cég neve, akik általában saját gyárakkal rendelkeznek. (A H&M-nek nincsenek saját tulajdonban lévő gyárai, a beszállítók között 3 magyar cég is található.)

Bár nem minden terméknél elérhető a részletes információ az applikáción belül sem, a H&M így is előkelő helyet vívott ki magának a Fashion Revolution 2019 átláthatósági listáján (az új lista 2020 áprilisában érkezik): az 5. legátláthatóbb márka 61%-kal. A Fashion Transparency Index a világ 200 legnagyobb divatmárkáját vizsgálja kifejezetten abból a szempontból, hogy mennyire átláthatók. A nonprofit szervezet hisz abban, hogy az átláthatóság az első lépés az ipar átalakításában. Érdekesség, hogy a 200 vizsgált márka közül egyik sem mutatott 64%-nál magasabb átláthatóságot.

Mennyire lehet zöld a H&M?

A márka egyik célja, hogy az egyre inkább tudatos és kritikus fogyasztók számára is elérhető alternatívát nyújtson a jövőben. De a fenntarthatóság a vállalat hosszú távú növekedése és fejlődése miatt is alapvető fontosságú. Érdemes megnézni a H&M 109 oldalas fenntarthatósági riportját, mert sok újítás, kezdeményezés és komoly vállalások szerepelnek benne.

Többek között például arról, hogy 2030-ra csak fenntartható forrásból származó vagy újrahasznosított alapanyagokkal dolgoznak majd – nemcsak a termékeknél, hanem a csomagolás esetében is, illetve hogyan csökkentik a vegyszerek használatát, hogyan figyelnek a vízfelhasználásra, és milyen megoldásokat terveznek a mikroműanyagok ellen.

Őszintén bevallom, a honlapjukon is sok időt töltöttem, és komolyan rácsodálkoztam arra, hogy a saját üzeneteimet olvasom folyamatosan.

Külön tippeket és trükköket gyűjtöttek össze a ruháink átalakításához, megújításához és javításához. Külön aloldaluk van arra, amelyben beismerik, milyen környezetterhelő a divatipar és megfogadják, hogy a ruhaiparban szükséges változás élére állnak, hogyan tesznek lépéseket a vizek tisztaságáért, hogyan támogatják a fair munkát.

Tagadhatatlan, hogy a H&M elindult a változás útján, de hogy a cégcsoportnak szívügye lenne a környezetvédelem és a fenntarthatóság, azt már igazi zöldre festésnek tartom.

A H&M és a többi fast fashion márka lehet, hogy most hirtelen rengeteget tesz a környezetért, de ne felejtsük el, az ő hatásukra alakultak át a fogyasztói szokások az elmúlt évtizedekben. Az átlagos fogyasztó 60%-kal több ruhát vásárolt 2014-ben, mint 2000-ben, de mindegyik ruhát feleannyi ideig tartotta meg. Egy amerikai ember átlagosan évente 36,7 kg textilhulladékot dob ki. Becslések szerint évente 80 és 150 milliárd közötti az a szám, amennyi új ruha készül.

A fast fashion hatással van ránk, ott van minden sarkon, és önti ránk az újabb és újabb ruhadarabokat.

Ha a honlapjuk úgy lenne felépítve, hogy a termékek mellé a már mutatott tippek kerülnének, hogyan ápold, hogyan alakítsd át, ha meguntad, stb., akkor talán jobban elhinném, hogy tényleg azt szeretnék, hogy NE vásároljak. Erről viszont szó sincs, ezek a szuper tippek nincsenek igazán szem előtt. Egy ekkora cégnek egyszerűen nem lehet érdeke, hogy ne gyártson új ruhadarabokat.

Olvassatok a sorok között!

Csak két dolgot emelek ki. Az egyik: sokszor hivatkoznak az organikus pamutra, de tudjuk, hogy organikus pamut és organikus pamut között óriási különbség van. Jelenleg a legszigorúbb előírásokat a Global Organic Textile Standard garantálja, amelynek a riport alapján nincs együttműködése a svéd mamuttal. A GOTS-minősítésről ebben és ebben a cikkben is olvashattok. Arról nem is szólva, milyen vízigényes növény a gyapot, így az sem feltétlenül állja meg a helyét, hogy a pamut a legzöldebb alternatíva.

A másik: jól hangzik a vegán bőr és az újrahasznosítás, de a végeredmény sok esetben mégiscsak műanyag, amelyet nem kellene zöldnek és fenntarthatónak nevezni. Tavaly egyébként pont a 2019-es Conscious Exclusive kollekció félrevezető hirdetése miatt marasztalta el a H&M-et a norvég fogyasztóvédelmi hatóság.

Egyértelmű, hogy a H&M zöld, tudatos és fenntartható márka szeretne lenni a szemünkben, hogy azt érezzük, úgy lettünk ökoharcosok, hogy nem kellett abbahagynunk a folyamatos vásárlást és lemondanunk a kedvenc márkánkról. A divatipar legnagyobb problémája ugyanis még mindig a túlfogyasztás és a túltermelés.

Lobogtathatják a fast fashion cégek a fenntarthatósági tanúsítványokat, és átszínezhetik a teljes arculatot zöldre, attól ugyanazt csinálják, amit eddig: olcsón, gyorsan és rengeteget termelnek, silány minőségben – kizsákmányolva az embereket és a környezetet.

Azt tartom helytállónak, hogy a H&M lépéseket tesz a környezettudatosabb és fenntarthatóbb működés felé, és mint minden gigacég esetében, a kis lépések is látványosak és nagy hatással bírnak. De egy ekkora vállalatnak nemcsak akkor van óriási hatása, ha zöldít, hanem a puszta létezése is rengeteg erőforrást igényel. Egy fast fashion márka soha nem lesz zöld és fenntartható, különben megszűnik fast fashion márkának lenni.

Három további ok, amiért nem vásárolok fast fashion cégtől

A fenntartható divat ingyen is elérhető

Karl-Johan Perssont, a H&M csoport vezérigazgatóját az idei riportban úgy mutatják be, mint aki hisz abban, hogy mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejezze a személyiségét a divat segítségével, és missziónak tekinti, hogy demokratizálja a divatot, amely így nemcsak a kiváltságosoké lehet, hanem mindenki számára elérhetővé válhat.

Él egyfajta tévhit, mely szerint a fenntartható divat az új ruhák vásárlásáról szól. Higgyétek el, a legfenntarthatóbb ruhadarab már ott van a szekrényetekben.

A fenntarthatóság alapja, hogy minél tovább használjuk, amink van, szeressünk bele a meglévő ruhákba újra és újra, vásároljunk a szekrényünkből, a szüleink vagy a nagyszüleink szekrényéből, ruhacserézzünk, cserélgessünk, alakítsunk át, varrjunk valamit valamiből. Számomra csak ezután jön a ruhavásárlás, de akkor is a bizományi rendszerben működő second hand üzleteket, vintage lelőhelyeket vagy a magyar alkotókat részesítem előnyben.

Tudni szeretném, ki készíti a ruhámat

A H&M beszállítóinál 1,6 millió ember dolgozik, többségük nő (62%). Egy ilyen kiterjedt hálózatnál lehetetlen elérni, hogy minden nyomon követhető legyen, hogy pontosan tudják, kik és milyen körülmények között dolgoznak azon a ruhán, amelyet mi majd megvásárolunk. A Conscious kollekció kapcsán valamiért sosincs kihangsúlyozva, kik készítették a ruhákat. A Clean Clothes Campaign felmérése még 2018-ban is arról számolt be, hogy a H&M beszállítóinak gyárában kimerültek és ájuldoznak a munkások, és senki még a közelébe sem kerül a méltányos béreknek.

A márkákat fenntarthatósági törekvéseik alapján rangsoroló Good On You alkalmazás 5-ből 3 pontot adott a H&M-nek a munkaügyeket és a munkások helyzetét nézve. Ez azt jelenti, hogy valami már elindult, de még csak a folyamatok kezdetén tartanak. A 2018-as Ethical Fashion Report szerint javítani kell a munkahelyi egészségvédelem, a munkavállalók felhatalmazása és a beszállítók ellenőrzése terén.

Ne értsetek félre, tisztában vagyok vele, hogy nem kell Bangladesig menni ahhoz, hogy alacsony béreket és kizsákmányolt varrónőket találjunk. Ugyanakkor azt is tudom, hogy most, a koronavírus-járvány miatt bizony nagyon komoly munkanélküliség lesz Bangladesben is, amelynek több ezer ruhagyára a gyors divatra támaszkodik, és most úgy tűnik, a H&M az út szélénk hagyja őket.

Bennem a Fashion Revolution megerősítette, hogy sokszor szükség van az alkotóval történő találkozásra – és erre most már az online térben is van lehetőség. Szükség van arra, hogy újra élmény legyen a ruhavásárlás, legyen benne egyfajta türelemjáték, különleges várakozás, közös munka a tervezővel, önismeret.

Támogatni szeretném a helyi alkotókat

Vásároljunk helyit, vásároljunk kicsiben, támogassuk nőként a magyar vállalkozónőket. Azzal, hogy helyi alkotóktól vásároltok ruhát, nemcsak újfajta élménnyé válik a ruhavásárlás, hanem támogatjátok egy kisvállalkozó álmát, egy vagy több család megélhetését.

Számtalan kis márka került nehéz helyzetbe a koronavírus-járvány miatt. A legkevesebb, amit tehetünk felelős és tudatos vásárlóként, hogy egy lájkkal, kommenttel, értékeléssel, kedves üzenettel, megosztással támogatjuk őket. És igen, ha megtehetjük, akkor a H&M helyett tőlük vásárolunk. Higgyétek el, a H&M túl fogja élni, de az értéket teremtő hazai kisvállalkozásoknak most mindennél nagyobb szükségük van rátok.

Írjátok alá ti is Csalár Bence petícióját a magyar divatért!

„És ha tőlük vásárolok, rossz ember vagyok?”

Nem. Nem. És még egyszer: nem vagy rossz ember. A fenti cikk arra próbál rávilágítani, mennyire összetett az, amit fenntartható divatnak nevezünk, és mennyire nem szabad bedőlni a nagyvállalatok üzeneteinek. Attól, hogy tetszik egy ruha a kollekcióból, vagy megvásárolod magadnak, nem vagy rossz ember, ne legyen lelkifurdalásod se.

Emlékszel a #viseldharmincszor kampányra? Csak annyit tegyél meg, hogy vásárlás előtt felteszed magadnak a kérdést: viselnéd az adott darabot legalább harmincszor? Ha igen a válasz, vedd meg – teljesen mindegy, hogy fast fashion vagy sem –, mert ez az első lépés a környezettudatosabb ruhavásárlás felé.

Elindult a Patreon-oldalam!

Ha tetszett a cikk, tanultál belőle, vagy egyszerűen csak jó volt olvasni, és szívesen támogatnál abban, hogy hasonló cikkek szülessenek, támogasd a munkámat a Patreonon.

(Visited 1 617 times, 1 visits today)