Fenntartható divattal, környezettudatos öltözködéssel foglalkozó bloggerként teljes szívemből örülhetnék annak, hogy úgy tűnik, egy időre visszafogjuk a fogyasztásunkat, kevesebb ruhát vásárolunk a világon. Mégsem érzem jól magam. Egyrészt ez a változás nem belső meggyőződésből indul, így ki tudja, meddig tart. Másrészt a világ másik felén kiszolgáltatott emberek milliói szenvednek attól, hogy a koronavírus – ha nem is ledöntötte a lábáról a fast fashiont –, de megingatta az iparágat.

Egyik pillanatról a másikra

A koronavírus miatt több előadásomat is elnapoltuk. Márciusban és áprilisban nagyobb cégekhez, könyvtárakba, iskolákba mentem volna, hogy meséljek az öltözködés és a környezetvédelem kapcsolatáról, elmondjam a saját történetemet, és tudatosabb ruhavásárlásra biztassam azokat, akik erre nyitottak. Ezeken az előadásokon rendszeresen felmerül egy kérdés:

ha hirtelen bojkottot hirdetne mindenki a fast fashion márkák ellen, mi lenne a több millió bangladesi, Srí Lanka-i, kambodzsai vagy indiai ruhagyári munkással?

Erre eddig mindig az volt a válaszom, hogy ez valószínűleg nem úgy nézne ki, hogy kedden leállna a termelés, szerdán éhen halnának a ruhagyárban robotoló munkások. Ez egy folyamat, egy feltehetően lassabb átalakulás, amelyre fel kell(ett volna) készülnie az iparnak.

Már csak azért is, mert a jelenlegi modell egészen egyszerűen fenntarthatatlan az évente mininum 24 (de inkább több) mikrokollekcióval és az évi 80–150 milliárd újonnan legyártott ruhadarabbal. Hogy hogyan tudna átalakulni az iparág, annak a felvázolásához én kevés vagyok, de most úgy tűnik, a nagy fast fashion márkák sem igazán gondolkoztak rajta.

Az én eddigi magyarázatomat viszont teljesen felülírta a Covid–19-világjárvány, amely megmutatta, mi történik akkor, ha egyik pillanatról a másikra drámaian csökken a fogyasztás, és emberek milliói maradnak munka nélkül a világ legszegényebb országaiban.

Karantén, éhezés, életveszély

Vegyük például a sokat emlegetett Bangladest, amelynek egész gazdasága a ruhaiparra épül és a nyugati márkáktól függ. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országában egy 2018-as adat szerint körülbelül 4500 ruhagyár működött. Az ország exportjának 80%-a textilipari késztermék. (Kambodzsában és Srí Lankán az ország exportjának körülbelül 50%-át teszi ki ugyanez.) A fast fashion márkáknak nincsenek saját gyárai, beszállítókkal dolgoznak együtt, akiknek csak akkor fizetnek, ha hiánytalanul leszállítják az árut.

A koronavírus-járvány miatt a fogyasztói szokások egyik pillanatról a másikra megváltoztak a világon, ahogy az országok elrendelték a kijárási korlátozást vagy a kijárási tilalmat. A fizikai üzletek bezártak, sokan elvesztették a munkájukat, nem a ruha az első, amire költenek az emberek.

A fast fashion márkák törölték a megrendeléseket:

csak Bangladesben 4,1 millió ruhaipari munkásból körülbelül 2 millió munkást érint a helyzet.

Akinek megmaradt a munkája, az sem érezheti magát biztonságban, hiszen a világ egyik legszegényebb országában sok esetben nem megfelelőek a munkakörülmények még alapesetben sem, nemhogy egy világjárvány idején. Munkások százai étkeznek egyszerre, ugyanazokat az illemhelyiségeket használják, zsúfolt buszokon szállítják őket az otthonaikból a gyárakba és a gyárakból az otthonaikba. Nincs elegendő kézfertőtlenítő, maszk vagy kesztyű a számukra. Akik pedig elvesztették a munkájukat, karanténba kerültek.

De milyen ez a karantén?

Képzeljétek el, hogy minimum hárman éltek egy kis lakásban, és húsz másik – szintén minimum háromtagú – családdal osztoztok egy közös konyhán, egy közös vécén és egy közös zuhanyzón. Hogy tudjátok így gyakorolni a koronavírus terjedése ellen ajánlott szociális távolságtartást? Sehogy! Arról nem is beszélve, hogy nem kaptok fizetést, nem tudtok még hitelre sem vásárolni élelmiszert. Ha valaki napról napra él, elképzelhetetlen, hogy van tartaléka.

Ezt a képet vázolta fel a bangladesi Kalpona Akter a Fashion Critical podcast első adásában. Kalpona 12 évesen, gyerekmunkásként kezdett dolgozni Banglades egyik ruhagyárában, ma már a ruhaipari munkások jogaiért küzdő Bangladesh Centre for Worker Solidarity (BCWS) alapító tagja és igazgatója.

Szép új világ?

Gyomorszorító. Ugyanakkor elgondolkodtató is, főleg, ha szembeállítjuk Li Edelkoort, a világ egyik legismertebb trendszakemberének gondolataival. Néhány hete még én is nagy lelkesen osztottam meg a sorait az új világról, de ma már úgy gondolom, hogy sokkal óvatosabban kellene bánni az efféle kijelentésekkel, mert a nem fogyasztásnak egy rossz rendszerben óriási ára van.

Li Edelkoort azt nyilatkozta a Dezeen magazinnak, hogy megállíthatatlanul közeledik a fogyasztás karanténja, amely megtanít minket többek között arra, hogy egy egyszerű ruhával is boldogok legyünk, hogy újra megtanuljuk értékelni a régi dolgainkat. A trendkutató azt mondta még március elején, hogy a koronavírus már most megmutatta, a lelassulás és a leállás mennyivel élhetőbb környezetet teremt.

View this post on Instagram

STILLNESS • Tudjátok, ki dönti el, mi legyen a divat? A @molyolo_studio nagyon jól magyarázza el a posztjában. A lényeg, hogy „a divat az egy velünk élő reakció a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, történésekre, a szociális közegeket meghatározó jelenségekre, melyek magukban foglalják a csoportok kulturális hagyományait, törekvésüket az önkifejezésre és fejlődésre.” Olvassátok el a teljes posztot a Molyoló oldalán! 🔻 A Facebook-oldalamon már megosztottam a Dezeen magazin interjújának magyar összefoglalóját. Lidewij Edelkoort trendkutató, a Trend Union trendiroda alapítója, az #antifashionmanifesto szerzője. Eledkort a burjánzó minimalizmusban látja a jövőt: #tisztaság, #kézművesség, gyermeki rácsodálkozás a világra. Ez úgy nevezi: #stillness ⚪️ Nagyon nehéz kívülről szemlélnem a dolgokat, miközben nyakig benne vagyok. A márciusi előadások, workshopok, de az áprilisi #slowtalks is biztosan elmarad. Folyamatosan egyeztetek azokkal, akik egyéni színtanácsadásra jelentkeztek márciusra vagy áprilisra. A mai napot annak szentelem, hogy átgondoljam a mikrovállalkozásom működését a következő időszakra vonatkozóan. Az biztos, hogy több posztra, cikkre, ötletre számíthattok, mert most van időm megírni mindent, ami eddig váratott magára. A #fenntarthatódivat témája nem mindig könnyű, próbálom kerülni a nehezen fogyasztható tartalmakat. 🔻 A lényeg viszont: vigyázzatok magatokra, vigyázzunk egymásra! . . . . . . #holyduckblog #liedelkoort #stillness #fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #koronavirus #minimalizmus #trendelorejelzes #trendunion #egyszerűség

A post shared by Holy Duck! (@holyduckblog) on

„Én magam egy jobb rendszerben reménykedek: egy olyan rendszerben, amely sokkal jobban tiszteletben tartja a mindennapi élet alapvető feltételeit.” Ez így nagyon szép, de óriási szükség lenne most olyan megoldásokra, amelyek az átmeneti időszakban – bármeddig is tart – segíthetnek annak a több millió embernek, akik eddig a ruháinkat készítették.

Sebezhető a rendszer

Úgy tűnik, sokan egyelőre rövid távon gondolkodnak. Kalpona Akter például arra kéri a fast fashion brandeket, ne töröljék a rendeléseket. Több gyártulajdonos szerint ez sem lehet megoldás, hiszen azzal, hogy nem törlik a rendelést, még nem mondják ki, hogy ki is fizetik az árut – ami a munkásokra nézve ugyanazt jelenti: nem kapják meg a fizetésüket.

View this post on Instagram

⚠️ The people who make our clothes are in crisis, too ⚠️ As the world faces this pandemic in unified isolation, we at #FashionRevolution aim to shed a light on how the unfolding situation is affecting the people who make our clothes. Retailers are shutting their doors around the world, encouraging their customers to shop online instead. Yet the reality is that as we are forced to stay in our homes many of us are financially burdened by layoffs or new childcare responsibilities, and the desire to buy new clothes feels like a distant dream. While we have been encouraging an end to overconsumption for many years, we also know that in the face of this unexpected halt in manufacturing, it is the most vulnerable, lowest paid people in the fashion supply chain that feel the worst effects. IndustriALL, the global trade union which works to give workers around the world a voice, says that millions of garment makers have already lost their jobs as a result of the virus and have no access to social or financial safety nets to help them weather this storm. Writing for the Business of Fashion, Bangladeshi garment manufacturer Mostafiz Uddin reminds us, “Poverty is a killer too, and many more people die from poverty than from COVID-19”. In response to the pandemic, many major fashion brands and retailers are cancelling orders and stopping payments for orders already placed, even when the work has already been done, taking no responsibility for the impact this has on the people working in their supply chains. Factories are left with little choice but to destroy or keep hold of unwanted goods already made and lay off their workers in droves. ⁉️ What can we do ⁉️ On our blog, we’ve outlined how you can help take action for workers, including a new email template we can all send to the brands we love, demanding that they defend the human rights of the people who make our clothes. Read the full post at the link in our bio, ask #WhoMadeMyClothes? And help us support the people who make our clothes.

A post shared by Fashion Revolution (@fash_rev) on

A legnagyobbak közül először a H&M döntött úgy, hogy megtartja a pénzügyi kötelesség vállalásait a beszállítókkal szemben. A svéd márka után a Target, az Inditex csoport, a VF Corp. (ide tartozik a The North Face), a PVH (ide tartozik a Tommy Hilfiger), valamint a francia Kiabi is úgy nyilatkoztak, hogy rendszeres időközönként fizetnek minden már legyártott vagy még gyártás alatt álló megrendelésért.

A Vogue Business cikke azonban rávilágít arra, mennyire sebezhető a rendszer. A beszállítók szerződésében általában az szerepel, hogy csak a leszállított árut fizetik ki a márkák. Ez azért nem jó, mert a márka dönt a szállítás időpontjáról, amit teljesen ki tudnak tolni, így a beszállítók aktuális pénzügyi nehézségei nem enyhülnek.

Több márka egyáltalán nem tett ígéretet, csak törölték a rendeléseket. Ilyen jelen pillanatban (a nevek napról napra változnak) a Primark, a C&A vagy a GAP. És annak ellenére, hogy a C&A nem tesz egyértelmű kötelezettségvállalást a beszállítókkal kapcsolatban, a Vogue Businessnek azt nyilatkozta, hogy az érintett országok támogatására irányuló erőfeszítések mellé áll – bármit is jelentsen ez.

Ezt akartuk, de nem így – Akkor mit tehetünk?

Mi azonban bármilyen kicsik is vagyunk, sokat tehetünk! Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, ezt eddig is tudtuk. A koronavírus-világjárvány viszont arra is rámutat, mennyire sebezhető az ellátási lánc, mennyi ember kerülhet életveszélybe pillanatok alatt. Csak azért, hogy segítsünk a bangladesi munkásoknak, ne kezdjünk el fast fashion termékeket vásárolni, semmi garancia nincs arra, hogy így fizetéshez jutnak vagy megmarad a munkahelyük. A következőket viszont megtehetjük:

1. Írjuk alá a #PayUp petíciót, hogy minél többen tudjanak a problémáról

Amiről nem beszélünk, az nem létezik. Éppen ezért van arra szükség, hogy egyáltalán tudjanak a problémáról. Egyre több szakember és blogger áll a #PayUp nevű petíció mellé, amelyet a ReMake nonprofit szervezet hívott életre 2020. április 3-án. A petíció célja, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a világ legnagyobb divatmárkái milyen módon tartoznak a beszállítóknak, legyen ez a téma közbeszéd tárgya.

A petíciót itt tudjátok aláírni >>> Ha pedig aláírtátok, osszátok meg a közösségi oldalatokon, hogy minél többen tudjanak a problémáról.

View this post on Instagram

/ These faces, like all 26K of you, want brands to face the facts.⁣ They’re also some of the incredible women from across the 🇺🇸 who make-up the Remake team. ⁣ ⁣ Since the arrival of Covid-19, we’ve been impacted, just like you. Some of us in the hardest hit areas, like New York or Michigan, or have been social distancing at home over for over a month (!!!) in California. ⁣ ⁣ We share that it’s not always been easy for us to adjust, but we always reflect and remember how fortunate we are to be in safe and virus-free homes. That’s why when our founder, Ayesha (top center) got us on a call to ask how we were and share the conditions of our fashion loving and making friends around the 🌍, we were ready to act. From creating the research for the campaign (Chelsey) to educating our #RemakeAmbassadors (Sam + Caroline) to getting our fave fashion publications and influencers to take notice (Katrina + Robyn), rallying the #remakeourworld community (Rebecca) or me, writing this (Lindsey) We feel SO grateful that you’ve been here to listen and support. 🙌⁣ ⁣ We need you now more than ever, as our work is just getting started.⁣ There’s still over $3 billion worth of orders that have been cancelled or paused in Bangladesh alone.⁣ ⁣ Every day we are learning of MORE brands (😢 @gap, @urbanoutfitters, @americaneagle) who are opting to disregard their garment makers. As days of not paying pass, everyday they’re putting the lives of millions of garments workers and their families on the line. This is not acceptable. ⁣ ⁣ Sign our @changedotorg petition to join us in using your voice to help save the lives of millions of women who make our clothes (🔗 in bio)⁣. ⁣ ⁣ Help us put a face to this movement. ⁣Share a 📷 asking @zara, @primark, @pvhcorp, @target, and others to act (not promise) to #PayUp.

A post shared by 𝗿𝗲𝗺𝗮𝗸𝗲 (@remakeourworld) on

2. Támogassuk a ruhaipari munkások jobb helyzetéért küzdő szervezeteket

Nehéz ilyet kérni, hiszen sokan kerültünk bizonytalan helyzetbe a koronavírus miatt, de ha megtehetitek, akkor pont most van itt az ideje olyan nemzetközi szervezetek támogatásának, akik a ruhaipari munkások jobb helyzetéért küzdenek.

A Fashion Revolution által ajánlott szervezetek:

  • Awaj Foundation >>>
  • Clean Clothes Campaign >>>
  • Garment Worker Center >>>
  • Good Weave International >>>
  • Fashion Revolution >>>

3. Vásároljunk a hazai márkáktól

„Hogy jön ez ide?” – gondolhatnátok. Kifejezetten fontosnak tartom, hogy a lokális ipar megerősödjön azzal párhuzamosan, hogy megpróbálunk segíteni a világ másik felén élő ruhagyári dolgozóknak. A jövőt nem tudjuk megjósolni, de lehetőségünk van változtatni. Ha meg tudjátok oldani, ebben az időszakban a hazai márkákat támogassátok vásárlással.

Ha nem tudjátok, hol vásároljatok, itt rengeteg márkát találtok összegyűjtve. Ha pedig ennél is több információra van szükségetek, lépjetek be a Környezettudatos ruhatár Facebook-csoportomba.

Köszönöm, hogy támogatod a munkámat a Patreonon!

Ha tetszett a cikk, tanultál belőle, vagy egyszerűen csak jó volt olvasni, és szívesen támogatnál abban, hogy hasonló cikkek szülessenek, támogasd a munkámat a Patreonon.

Miért indítottam Patreont? Erről itt olvashatsz bővebben >>>

(Visited 4 220 times, 1 visits today)