A Műanyagmentes Július elsősorban az egyszer használatos műanyagok problémájára hívja fel a figyelmet. Az azonban biztosan számotokra sem újdonság, hogy a ruhatárunk is nagy mennyiségű műanyagot tartalmaz. A műszálas ruhákról és a műanyagmentes gardróbról a Hulladékmentes.hu számára írtam egy cikket, ebből olvashattok egy részletet.

Természetes és mesterséges szálak

Magyarországon a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza, hogy a hazánkban forgalmazott termék és áru csak megfelelő formában kivitelezett kezelési és használati útmutatóval hozható forgalomba. Ezért kerül minden egyes ruházati termékbe címke, amely tulajdonképpen vásárlói tájékoztató és kezelési útmutató egyben. A rosszul vagy rossz helyre varrt, silány minőségű ruhacímke szúr, csiklandoz, nagyon látszik, az ember szabadulna tőle. Ez csak azért baj, mert ebből a sokszor idegesítő cetlikből tudhatod meg, hogyan kell mosni az adott ruhadarabot, és milyen alapanyagból készült a ruhád.

Az alapanyagok legkisebb egysége a szálasanyagok, amelyek a textilipar nyersanyagai. A szálasanyagokból készülhetnek fonalak is, a fonalakból pedig kelmék, szövetek, a kelmékből és szövetekből pedig ruhák. (A fentinél természetesen sokkal összetettebb és bonyolultabb a képlet.)

A szálasanyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk, eredetük szerint például lehetnek természetes alapanyagú szálasanyagok és mesterséges szálasanyagok. Az előbbibe tartozik többek között a pamut, a len, a kender, a gyapjú vagy a selyem. Az utóbbi csoport tagja a viszkóz, a modál, a lyocell, de az acetát és a poliészter is.

Fotó: Unsplash

A viszkóz és a lyocell azért érdekes alapanyagok, mert ezek természetes eredetűek (cellulóz alapúak), de kémiai eljárással módosítják ahhoz, hogy szálat lehessen képezni belőlük. Érdekes tendenciát figyeltem meg, mióta a fenntartható divattal foglalkozom: 2016-ban még kifejezetten sokan említették környezettudatos alternatívaként a viszkózt. Négy évvel később már azt veszem észre, sokkal több vele szemben a kritikus hang, és ma már inkább a viszkóz modernebb alternatívája, a lyocell (és az osztrák Lenzing cég által levédetett TENCEL™ Lyocell) a befutó.

Mi a baj a (műszálas) ruhákkal?

Ha most abbahagynád az olvasást, és kivennél három random ruhadarabot a szekrényedből, vajon találnál benne műszálat? A statisztikák szerint biztosan: a ruhaipar átalakításáért küzdő Fashion Revolution nonprofit szervezet szerint a világon előállított ruhák 60%-át poliészter teszi ki. (És akkor még nem beszéltünk a többi műszálas alapanyagról.)

A poliészter alapvető fő nyersanyaga a kőolajból nyert etilén. A polimerizáció során az etilént keverik dimetil-tereftaláttal. A kapott vegyületet ezután egy másik vegyülettel, a tereftálsavval kombinálják. Az eredmény a folyékony poliészter, amelyet egy zuhanyfej-szerű eszközön keresztül extrudálnak, hogy hosszú, finom szálakat képezzenek.

A textilipar azért szereti ennyire a poliésztert, mert tartós, gyűrődésmentes, könnyű, kopásálló, rugalmas anyagot is készíthetnek belőle. Természetesen poliészer és poliészter között is van különbség, és manapság azért nagyon sok olyan műszálas ruhával is találkozni, amelyek anyaga nem felel meg a fenti leírásnak.

A folytatást a Hulladékmentes.hu oldalán olvashatjátok, ide kattintva >>>

(Visited 244 times, 1 visits today)