Ha azt mondom, a pamutot mindenki szereti, nagyon nem lövök mellé. Kényelmes, könnyű, jól szellőző anyagról van szó, amellyel nap mint nap találkozunk – és nem csak a ruhásszekrényben. A pamut felhasználása rendkívül sokféle, de most – tekintve a blog fő tematikáját – arról mesélek, miért nem mindegy, milyen pamutot vagy milyen pamutból készült ruhát vagy kiegészítőt választunk. (A cikk szponzorált tartalom.)

Egy kis pamuttörténelem

Míg a lent több mint 34 ezer éve használja az emberiség ruházkodás céljából, addig a pamuttal való ismerkedés mindössze 7–8 ezer éve kezdődött. Az első leletekre Indiában és Pakisztánban bukkantak rá a régészek. Úgy vélik, először az Indus folyó deltájában termesztettek gyapotot, ami a pamut alapanyaga. A gyapottermesztés később elterjedt Mezopotámia, Egyiptom és Núbia területén.

Európába az időszámításunk szerinti 1. században került arab kereskedők által. A gyapotkereskedelmet a 17. században az arabok helyett már a portugálok uralták, de nem sokkal később a franciák és az angolok vették át a vezetést ezen a területen.

Nem tudom, mennyire tudatosul bennetek, hogy a gyapot története tulajdonképpen összefonódik a rabszolgaság történetével is.

Amikor az európai bevándorlók megérkeztek az észak-amerikai kontinensre, az első gyapotültetvények is megjelentek velük együtt. A gyapot ültetése, aratása és a fonal előállítása is kemény munka, amelyet rabszolgákkal végeztettek.

etikus divat gyapot
Fotó: Unsplash

A gyapot miatt virágzó rabszolgakereskedelem

A rabszolgák munkáját könnyítette volna a „Fonó Jenny” (1764) és a „Gyapot Gin” (1793). Két olyan eszközről van szó, amely forradalmasította a gyapot feldolgozását, munkába állításukkal a gyártás gyorsabb és termelékenyebb lett. Ugyanakkor a felgyorsult termelés és a folyamatosan növekvő igények miatt még több rabszolgát vezényeltek ki a földekre. A gyapot iránti kereslet fellendülése egyet jelentett a rabszolgakereskedelem virágzásával is.

Ráadásul egyre több helyen kezdtek termeszteni gyapotot. Az amerikai gyapotföldek mellett a 16. században már a melegebb ázsiai régiók is bekapcsolódtak a termelésbe, a 18. században Afrikában, majd Indiában, Pakisztánban és Kínában is egyre több helyen aratták a világ fehér aranyát.

A gyapottermesztés mai története elsőre talán nem tűnik olyan véresnek, mint 150 évvel ezelőtt, de a gyapotnak és a pamutnak ma is megvannak a sötét titkai – környezetszennyezés, kizsákmányolás, modern kori rabszolgaság. Pedig tényleg fantasztikus növényről van szó, amelyből bőrbarát, természetes alapanyag készülhet, de

mindenképpen oda kell figyelni arra, mit választasz, ha örömmel szeretnéd viselni.

A pamut mindenhol ott van

Amikor elkezdtem a fenntartható divattal foglalkozni, megnéztem jó néhány videót, dokumentumfilmet, kampányfilmet. A WWF és a National Geographic animációs minifilmje évekkel ezelőtt vált az egyik kedvencemmé, mert rövid és látványos, és a hossza ellenére nagyon átfogó képet nyújt. Iskolai vagy céges előadásokon szívesen vetítem le, és a hatás általában nem marad el. Amikor először láttam, megdöbbentem, milyen sokféle felhasználása van a pamutnak.

Nem csoda, ha ezt az alapanyagot évente óriási mennyiségben állítják elő. A Fashion Revolution oldalán olvastam, hogy a becslések szerint a pamut a ruházati iparban a legszélesebb körben használt anyag, amely a globális textiltermelés 33%-át teszi ki. 2017-ben a becslések szerint 25 millió tonna gyapotot termesztettek világszerte, a gyapottermesztés világbajnoka pedig jelenleg Kína. A hatalmas távol-keleti ország komoly hatással lehet arra, hogyan alakul át a gyapottal kapcsolatos szemlélet, illetve hogyan válik a gyapot termesztése és feldolgozása környezettudatosabbá és etikusabbá.

Mi a gond az ellenőrizetlen gyapottal és a pamuttal?

Ahogy azt látjátok, szinte felfoghatatlan az a mennyiség, amennyit évente termesztenek, és ennek a mennyiségnek bizony komoly ára van. Nézzük őket sorban!

A világ legszomjasabb növénye

Egyetlen póló vízlábnyoma 2720 liter. Ugyanez egy farmernadrág esetében már 7500–8000 liter. Egy laza farmer–póló szetthez 10.000 liter édesvízre van szükség, és akkor még nem viselünk fehérneműt és nem húztunk cipőt a lábunkra. A pamutot általában a szomjas jelzővel illetem, mert nagy a vízigénye, viszont kifejezetten száraz, csapadékmentes területeken termesztik. Az öntözést lehetne felelősségteljesen, modern technikákat alkalmazva is folytatni, de egyelőre nem ez a jellemző.

Nehéz szívvel lehet csak belegondolni abba, mennyit jelentene ez a vízmennyiség például Indiának, ahol közel 100 millió ember nem jut hozzá rendszeresen tiszta ivóvízhez.

A gyapot / pamut és a víz kapcsolatának talán legdrámaibb története az Aral-tóhoz kapcsolódik. Tavaly nyáron egy dokumentumfilmet láttam az Aral-tó kiszáradásának okairól, majd a humánökológia tanfolyamon is beszéltünk erről, végül pont emiatt a cikk miatt olvastam el egy 2019-es interjút, amelyből most idézek.

Az Aral-tó drámai története

Az Aral-tavat tápláló Amu-darja folyó mentén korábban zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, amit teljesen átalakított a ‘60-as évek szovjet tervgazdálkodása: a gyapot lett az első számú termesztett növény.

„A gyapottermesztés bevezetése és dominanciája az, amely tönkretette ezt a tájat. A gyapotnak ugyanis sokkal nagyobb a vízigénye, mint egy átlagos zöldség-gyümölcs kultúrának. Ráadásul mivel ezen a vidéken magas a hőmérséklet és nagyon magas a párolgás, a talaj felszínén a sótartalmat többször át kell öblíteni a vízzel ahhoz, hogy a gyapot megélhessen. Ezért aztán a ’60-as évek óta az Amu-darja folyót gyakorlatilag »elöntözik«” – így mesélt Szilassi Péter, az SZTE geográfusa, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke 2019 októberében.

Fotó: Unsplash

Mi maradt a halban gazdag Aral-tó mentén?

Az Aral-kumnak nevezett sós sivatag. „Ez az egykori tó medre, amelyből a szél széthordja a nagyhatású rovarméreg, a DDT maradványaival és az egyéb vegyszerekkel szennyezett port. Ez bekerül a táplálékláncba, ezt lélegzik be a helyiek, akik maszkot viselve igyekeznek védekezni a mérgező por ellen. De ennek hatásosságáról sokat elárul két számadat: az Aral-tó körüli levegőben évente 40–50 millió tonna por kavarog, és e vidéken háromszor annyi a rákos beteg, mint más területeken.”

A teljes interjút érdemes elolvasni, megdöbbentő. Ahogy az is, hogy az Aral-tó története nem egyedülálló a világon. Az afrikai Csád-tó, az iráni Urmia-tó és Kalifornia mesterséges tavainak területe is a felelőtlen öntözési technikáknak köszönhetően csökken folyamatosan.

Nemcsak fogyasztja a vizet, hanem szennyezi is

Az öntözés mellett a vízszennyezés témáját is érinteni kell, hiszen a mai gyapot magas terméshozamát növényvédő szerek használatával lehet biztosítani.

A másik, hogy a gyapotból készült termékek gyártása és festése során gyakran használnak szennyező anyagokat. A RiverBlue című dokumentumfilm szerint Kínában a folyók 70%-át szennyezi a divatipar működése miatt keletkező szennyvíz. Összesen 2,5 milliárd gallonról (9 463 529 460 liter) beszélünk.

A film bemutatása óta (2016) eltelt néhány év, és Kína elfogadta a legszigorúbb rendeleteket az erősen szennyező ágazatokról, a 13. ökológiai és környezetvédelmi ötéves tervet és a vízszennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvényt. Mindezek ellenére továbbra is kiemelt ország, ha a vízzel kapcsolatos kockázatokról van szó – írja a Fashion Revolution.

Génmódosítással festett pamut

Nemrég olvastam arról, hogy a fenti problémára megoldást találtak az ausztrál kormány tudományos intézetének (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation – CSIRO) tudósai. Olyan génmódosított gyapottal kísérleteznek, amelynek magszálai nem a szokásos fehér színben, hanem megannyi árnyalatban pompáznak.

A tudósokat vezető Colleen MacMillan azt nyilatkozta, hogy feltörték a gyapot molekuláris színkódját, és olyan géneket adtak hozzá, amelytől a növények termése színes lesz. A jelenlegi árnyalatok között van mélybordó, aranysárga és narancsos árnyalat is.

Olyan fordulóponthoz érkezhetünk, amely forradalmasíthatja mindazt, amit eddig a textilfestésről gondoltunk. De… mindig van egy de.

A génmódosítás problematikája

Bevallom, ennél a résznél eléggé megakadtam, hiszen a The True Cost című dokumentumfilmben találkoztam először azzal a problémával, hogy a génmódosított gyapot, az elszabadult vetőmagárak és a kevés bevétel öngyilkosságba hajszolt közel 200.000 indiai földművest. Erről több cikket is olvastam (például ezt és ezt), de azzal is találkoztam, hogy mindez összeesküvés-elmélet és a jelenség létezik, de az állítás ebben a formában nem igaz.

A génmódosítás elképesztően megosztó téma. Kétségtelen, hogy vannak előnyei, de a hátrányait is ismernünk kell. Nekem úgy tűnik, jelenleg túl sok hátránya van az előnyökkel szemben, és kontrollálhatatlan következményekkel találkozni. Illetve ha egy ponton belenyúlunk a természet rendjébe, az sosem egy pont lesz, hanem egy egész rendszert billentünk meg. Ráadásul egy olyan rendszert, amelyet csupán kis százalékban értünk. A GMO-ról ebben a cikkben bővebben olvashatsz.

etikus divat gyapot
Fotó: Unsplash

A gyapot és a modern rabszolgaság

Ha még mindig bírjátok szusszal, érdemes egy rövid kitekintést tenni arra is, milyen komoly emberi munkát igényel a gyapot termesztése és feldolgozása.

A Fashion Revolution Hungary blogján olvastam egy bejegyzést a modernkori rabszolgaságról. Ebben a Global Slavery Index-re hivatkozva az áll, hogy ma 35,8 millió ember él és dolgozik rabszolgaságban. Megdöbbentő.

A modern rabszolgaság legszomorúbb valóságának írják le a gyerekmunkát, amely a mai napig létezik. A cikk kifejti, hogy létezik az a helyzet, amikor a gyerekeknek dokgozniuk kell, hiszen vannak olyan szituációk, amikor ez a túlélés kulcsa.

A rabszolgaság ott kezdődik, amikor a kényszermunka rossz hatással van rájuk, a körülmények pedig egyenesen elfogadhatatlanok.

„Sajnos sokszor nehéz visszakövetni azt, hogy mely márka ruházata készült etikátlan körülmények közt, hiszen az alvállalkozók alkalmazása nagyon gyakori a divatiparban, és elődfordul, hogy a brandeknek fogalmuk sincs arról, hogy voltaképpen honnan is származnak a textiljeik” – írja a cikk. Érdemes elolvasni, mert a felnőtt rabszolgaságra is kitérnek.

Ha ennyi „baj” van vele, miért szeretjük a pamutot?

Azért, mert fantasztikus növény! A pamutot egyszerűen nagyon szereti a bőrünk, mert számtalan pozitív tulajdonsággal bír.

Csak néhány a sok közül:

  • jól lélegzik;
  • kellemes, hűvös és puha a tapintása (gondolj a pamut ágyneműre);
  • nyáron véd a hőségben, télen melegen tart a hidegben (sportruházatnak nem a legmegfelelőbb);
  • a tiszta (!) pamut ritkán okoz allergiás reakciót;
  • a jó minőségű pamut tartós és kopásálló;
  • a megfelelően kezelt anyag képes lebomlani anélkül, hogy károsítaná a környezetet.

Milyen pamutot érdemes választani?

Ha csak itthon nézünk szét, akkor is találunk több olyan alkotót, ruházati márkát, amelyik tudatosan választ pamut és pamut között, és keresi a környezettudatosabb, etikusabb, fenntarthatóbb megoldásokat.

Hazai gyártású pamut

Vannak olyan márkák, amelyek hazai gyártású körkötött, 100% pamut mellett döntenek. Ebben az esetben a lokális gyártás mellett teszik le a voksukat, a magyarországi gyárak esetében könnyebben ellenőrizhetők a munkakörülmények és a környezetterhelés mértéke is. Illetve könnyebben felelősségre vonható egy gyártó, ha nem tartja be az állam vagy az Európai Unió előírásait, törvényeit és szabályait.

Újrahasznosított pamut

Mások az újrahasznosítást választják, hogy ne kelljen új alapanyagot gyártani, hanem azt dolgozzák fel, ami már amúgy is jelen van.

Vannak, akik a használat előtti újrahasznosított pamutot választják. Ez a pre-consumer upcycling, és többnyire a gyártási hibás anyagok, maradék anyagok felhasználását jelenti, amelyek amúgy a kukába kerülnének.

Aztán ott van a post-consumer upcycling is, amikor a pamutot használat után dolgozzák fel újra. Az anyagtól függően lebonthatják és újraköthetik vagy átszabhajták és új terméket készíthetnek belőle.

Tanúsítvánnyal rendelkező európai pamut

De léteznek olyan hazai márkák is, amelyek az új pamut mellett döntenek. Az egyik legátláthatóbb hazai márka közülük a Touch Me Not. Ők az európai pamut mellett döntöttek. Amikor nemrég valakinek megemlítettem, hogy Törökországban vannak gyapotföldek, és szuper minőségű organikus pamutot készítenek, nem hitt a fülének. „Török gyapot, ne már!” Még engem is elbizonytalanított egy pillanatra, hogy hülységet beszélek.

Pedig ebből dolgozik a Touch Me Not is, ráadásul a török gyapot kiváló minőségű, hosszú szálú, GMO-mentes. Előny az is, hogy Törökországban nemcsak termesztik a gyapotot, hanem fel is dolgozzák, az ország textilipara is erős, így a nyersanyagnak nem kell átszelnie a világot, kisebb lesz az Európában készült pamutruhák szénlábnyoma, ha török gyapotból készülnek. Az országban több mint 400 létesítmény a szigorú GOTS (Global Organic Textile Standard) minősítést is megszerezte.

Touch Me Not – Ruhák pihe-puha pamutból

Visszatérve a Touch Me Not pulcsikhoz: ezek is török pamutból készülnek, az alapanyagot a német Lebenskleidung manufaktúra állítja elő. Szóval a gyapot török, a pulcsialapanyag a Lebenskleidung színeiben Törökországban vagy Portugáliában készül, a kiváló minőségű alapanyagból a Touch Me Not itthon, Magyarországon szabja és varrja pulcsikat.

A pulóverek egyébként nagyon puhák, olyan jó belebújni egy-egy darabba! Egész évben viselhetők, nem fogtok fázni bennük. Ami még pozitívum, hogy férfiaknak is készítenek pulcsikat, szóval érdemes szétnézni náluk.

Miért a legjobb a GOTS-tanúsítvány?

„A biopamut sajnos nem garancia semmire. Úgy képzeld el, hogy termeszted a bioalmát, leszüreteled, elviszik a gyárba, hogy almalé készüljön belőle. De közben hozzáadnak egy csomó adalékanyagot, tartósítószert, akármit. Bió marad? Nem. Ugyanez a helyzet a biopamut ruhákkal. Lehet, hogy maga a gyapot bió, de mire feldolgozzák, egy csomó vegyszerrel, vasaláskönnyítővel, zsugorodásgátlóval, az ördög tudja, mivel kezelik. Mire késztermék lesz belőle, addigra már rég nem bió” – így magyarázta el nekem Bokor Zsófi, a Naturanyu webshop és információs portál alapítója a pamut és pamut közötti különbséget.

A Global Organic Textile Standard jelenleg a legszigorúbb független minősítő rendszer. A GOTS által jóváhagyott vállalatok környezetileg és társadalmilag felelősek. Például:

  • szennyvíztisztításra kötelezettek;
  • rákkeltő hatásuk miatt a nehézfémek használata tiltott;
  • nincs klóros fehérítés;
  • környezetbarát csomagolás;
  • magas szintű szociális normák;
  • az energiacsökkentés és a
  • vízhasználat rendszeres felülvizsgálata.
Touch Me Not pulóverek a Prezent dizájnerüzletben

A GOTS tanúsítását független szervezetek végzik, és üzemeiket folyamatosan ellenőrzik, hogy betartják-e a szigorú szabályokat. A GOTS honlapja szerint itthon léteznek olyan cégek, amelyek tanúsítvánnyal rendelkező kelmét gyártanak, sőt, van olyan is, amelyik GOTS-tanúsítvánnyal rendelkező terméket gyárt külföldi cégeknek.

Magyarországon csak az alapanyagok rendelkeznek tanúsítvánnyal, miért?

Én azonban a cikk írásának pillanatában nem ismerek olyan magyar márkát, amelyiknek a teljes gyártási folyamata ellenőrzött a GOTS szakemberei által. Az a jellemző, hogy „csak” GOTS-tanúsítvánnyal rendelkező anyagokkal dolgoznak.

A Touch Me Not minden interjúban – így ebben a korábbi cikkben is –, minden felületükön hangsúlyozzák, hogy ők csupán minősített textileket használnak. „Egyszer próbáltunk beszélni egy GOTS-varrodával. Amikor mondtuk, hogy 20–25 darab kellene, nagyon hamar ránk tették a telefont, hogy nekik erre nincs idejük, kicsik vagyunk” – mesélte két évvel ezelőtt Sáhó András.

A jelenlegi működésben nincs semmi olyan, amit minősíttetni lehetne.

sáhó andrás, touch me not

„A minősítéshez mindent le kellene írni az áram- és vízfogyasztástól kezdve addig, hogy mi történik a hulladékkal. Nálunk ez egyelőre úgy működik, hogy ha varrni kell három pulcsit, mert elfogyott az M-es méret, akkor varrunk három pulcsit.”

Pihe-puha Touch Me Not pulcsiban

Ez azóta is így van, amit egy kis márka tenni tud, hogy a lehető legátláthatóbbá teszi a működését. Ez azt jelenti, hogy a gyártásról, az alapanyagokról, a kellékekről, a csomagolásról minden tudnivalót elérhetővé tesz, hogy a környezettudatos vásárló hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek segítik a döntésben.

Így tudunk mi is választani pamuttermék és pamuttermék között.

Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Touch Me Not magyar márka támogatta, ahol GOTS minősítésű organikus pamutból készülnek pulcsik, ingek, felsők nők és férfiak számára. A ruhamárkákat fenntarthatósági szempontból osztályozó Good On You oldal a legmagasabb értékelést adta nekik.

(Visited 817 times, 1 visits today)