Olyan soknak tűnik elsőre kimondani, hogy 50 ruhadarab. Vagy 70. Esetleg 100. Júliusban arra voltam kíváncsi, hány különböző ruhadarabot, cipőt, kiegészítőt viselek (mínusz fehérnemű), melyek a kedvenceim.

A kihívás ötlete nem tőlem származik, hanem a Sustainable Fashion Chat bloggerétől, Karentől. A lényeg, hogy ne állítsunk magunk elé korlátokat, hanem egy hónapig viseljük, amit szeretnénk, és jegyezzük fel. A részletekről bővebben ide kattintva olvashattok.

Mielőtt levonom a következtetéseket a #ruhatar1honapra kihívásom kapcsán, elmesélem, miket viseltem és miért.

Az élethelyzetemről

Ha okosan és tudatosan szeretnétek felépíteni a ruhatáratokat, vegyétek figyelembe mindig azt az élethelyzetet is, amelyben vagytok, és számoljátok bele, meddig fogtok / tudtok ebben maradni. Enélkül nagyon nehéz tudatos döntéseket hozni. Nemrég kedves levelet kaptam, amelyben a levélíró a színtanácsadásról érdeklődött, illetve érdekelte a személyi stylisttal történő vásárlás is, de az élethelyzete miatt (épp a harmadik babáját várja) végül ő maga jutott arra, hogy a gardróbrendezés és új ruhatár kialakítása most talán nem annyira aktuális. Szerencsére a színtanácsadás nem kötelez vásárlásra.

Akkor pár szót az én élethelyzetemről.

Huszonéves kollégákkal dolgozom egy online portálnál. Naponta bejárok a szerkesztőségbe, minimum két átszállással utazom forgalomtól függően napi 40–50 percet, plusz gyalogolok napi 10 percet. Dress code nincsen, ügyfelekkel, partnerekkel spontán nem találkozom, azaz nem kell reprezentálnom a céget. Májustól hetente kétszer edzek munka előtt, a munkahelyre beviszem az edzőcuccomat, munka után pedig haza. Barátokkal általában munka után találkozom nagy ritkán, de olyankor sem fancy helyen. Mozi, vacsora havi 1–2 alkalommal, jelenleg több nem fér bele az időmbe.

Hétvégén általában a bloggal foglalkozom, vagy pihenünk. Januártól igazi szabadidőből elég kevés van, olyankor brunch, mozi, otthoni filmezés vagy PS fér bele. Ősztől megszaporodnak majd a divatbemutatók, belvárosi események, de július az uborkaszezon közepe.

Hetente egyszer mosok (amikor épp nem romlik el a mosógép, mint júliusban), nem vasalok.

A ruhatáramról

A ruhatáramról a Bizony, bizony, turizni sem mindig fenntartható című posztomban annyit írtam, hogy megvettem olyan ruhákat, amelyekről pontosan tudtam, hogy nem tudom kihasználni, de kísérletezni akartam. Így sikerült felépíteni egy szedett-vedett, impulzusokra épülő, kicsit sem átgondolt ruhatárat, amely elsőre talán oké, de én tudom, hogy mennyi minden nincs benne rendben.

Júliusban voltunk a Gardrób Közösségi Vásáron a húgommal, plusz a színtanácsadás élménye is dolgozik bennem, sok olyan ruhám van, amelyet már nem szívesen veszek fel.

Szóval szépen nehezítem a dolgomat, de valójában tisztul a kép.

Többször leírtam már, de nem győzöm eléggé hangsúlyozni: azt gondolom, jót tesz ez a fajta szünet. Jó, hogy nem az új ruhákon kattogok, hanem a jelenlegiekhez kapcsolódó érzéseimet fogalmazom újra. Ha továbbadok egy ruhát, meg tudom indokolni, miért teszem. Vagy egy felsőmet például szívesen viselem, de sokkal csinosabb lenne egy jó melltartóval (ez mostanában nagy dilim, nem véletlenül lesz a megfelelő méretű és fazonú melltartó az első vásárolt ruhadarabok egyike).

Mit viseltem júliusban?

Sajnos nem tudtam mindenről fotót készíteni, a lakásunk átalakulóban (talán a következő kihívásra lesz egész alakos „bloggertükör”), a kolléganőimet pedig nem akartam folyamatosan ezzel zaklatni. Pedig majd akkor látszanak jól a variációk.

A listát képként feltöltöttem, ebből láthatjátok, hányszor viseltem egy adott ruhadarabot, kiegészítőt, táskát vagy cipőt.

A ruhatáramban található nadrágok körülbelül fele, a topok fele, a pulcsik ötöde van itt. Összesen jelenleg két darab szoknyám van, szóval a felét hordtam. Az tűnt fel, hogy kevés ruhát szeretek úgy igazán most, és inkább a kényelem a fontos, mert sokszor vagyok fáradt, és akkor a ruhában már nem akarok feszengeni meg tartani magam, pedig közben mindig is vágyam, hogy csinos is legyek, nőiesebb is, meg „eszteres” is. Ne lehessen skatulyába pakolni, de ne is legyek extrém.

Van baj bőven, mi?

Mi a következtetés?

Még egy hónapot lejegyzetelek, így két nyári hónap már elég jó eredményt mutat arról, milyen nyári ruhákat viselek szívesen.

Mivel Magyarországon még mindig 4 évszak van, de 3 biztosan, végigveszem majd az átmeneti és a téli időszakot is.

Egyelőre azt látom, a ruhatáram és a vágyaim, plusz amit kommunikálni szeretnék magamról nem fedik teljesen egymást, ezt kell majd összehangolni. Egyelőre még hagyom, hadd tisztuljon a kép, szeptember végére megbeszélek egy randit egy szakemberrel, akivel átnézzük az akkor már általam leválogatott ruhatárat.

A ruha nem vásárláson megspórolt pénzt inkább egy személyi stylist független, objektív tanácsaira költöm. Ő kívülről lát, plusz szakmai szemmel nézi át a ruhatáratokat egy úgynevezett gardróbrendezés során. Nem mindenkinek van rá szüksége, de szerintem témának is érdekes, és régóta ki szeretném próbálni.

Csatlakoztok augusztusban?

Ha van kedvetek, csatlakozzatok a #ruhatar1honapra kihíváshoz most augusztusban.
Ruhavásárlás helyett öltözködjetek a saját ruhatáratokból, néha fotózzátok le magatokat és jegyzeteljetek! Minimalisták előnyben!